Az Európai Bizottság a mai napon úgy döntött, hogy nyilvántartásba veszi a „Mentsük meg a méheket! A biológiai sokféleség védelme és a rovarok élőhelyeinek javítása Európában” elnevezésű javasolt polgári kezdeményezést. A szervezők felkérik a Bizottságot, hogy „fogadjon el jogszabályokat a rovarok élőhelyeinek megőrzésére és javítására, amelyek a környezet sértetlenségét jelzik”.
A polgári kezdeményezés középpontjában az alábbi kötelező célok meghatározása áll: „A biológiai sokféleség elősegítésének a közös agrárpolitika általános céljává tétele; a növényvédő szerek használatának jelentős csökkentése, a káros növényvédő szerek kivétel nélküli betiltása és a támogathatósági kritériumok megreformálása; a mezőgazdasági területek strukturális sokféleségének elősegítése; a tápanyagok mennyiségének hatékony csökkentése (pl. Natura 2000 hálózat); a természetvédelmi területeket hatékony kialakítása; a kutatás és az ellenőrzés fokozása, az oktatás javítása.”
A Szerződések értelmében az EU jogi lépéseket tehet olyan területeken, mint a belső piac, az agrárpolitika, valamint a közegészség és a környezet minőségének védelme. A Bizottság ezért jogi szempontból elfogadhatónak ítéli a kezdeményezést, és a nyilvántartásba vétele mellett döntött. A kezdeményezés tartalmát a Bizottság ebben a szakaszban még nem vizsgálta.
A kezdeményezés nyilvántartásba vételére 2019. május 27-én kerül sor. Ezt követően egyéves időszak áll a szervezők rendelkezésére a támogató aláírások összegyűjtésére. Amennyiben a kezdeményezés egy éven belül egymillió támogató nyilatkozatot kap legalább hét különböző tagállamból, a Bizottságnak három hónapon belül reagálnia kell. A Bizottság eldöntheti, hogy helyt ad-e a kérelemnek vagy elutasítja azt, de döntését mindkét esetben indokolnia kell.
Háttér
Az európai polgári kezdeményezés intézményét a Lisszaboni Szerződés vezette be. Ezzel 2012 áprilisában, az európai polgári kezdeményezésről szóló – a Szerződés rendelkezéseit végrehajtó – rendelet hatálybalépésekor olyan eszköz került a polgárok kezébe, amelynek segítségével elérhetik egyes kérdések napirendre tűzését. 2017-ben, az Unió helyzetéről tartott Juncker-beszédben elhangzottaknak megfelelően az Európai Bizottság reformjavaslatokat terjesztett elő az európai polgári kezdeményezésre vonatkozóan annak érdekében, hogy az még inkább felhasználóbarát legyen.
Az Európai Parlament és a Tanács 2018 decemberében megállapodott a reformról, és a felülvizsgált szabályok 2020. január 1-jétől alkalmazandók. Mindeközben az eljárás egyszerűbb lett, és a szervezőknek egy együttműködési platform nyújt támogatást. Mindez 14%-kal több polgári kezdeményezést (34 nyilvántartásba vétel a jelenlegi Bizottság ideje alatt, szemben az előző Bizottság megbízatása alatt benyújtott 29-cel) és 80%-kal kevesebb elutasítást eredményezett (mindössze 4 polgári kezdeményezést nem vett nyilvántartásba a jelenlegi Bizottság, szemben az előző Bizottság általi 20 elutasítással).
Hivatalos nyilvántartásba vételét követően bármely európai polgári kezdeményezés lehetővé teszi, hogy egymillió – és a tagállamok legalább egynegyedéből származó – polgár felkérje az Európai Bizottságot, hogy terjesszen elő jogi aktusra vonatkozó javaslatot a hatáskörébe tartozó területeken.
Az elfogadhatóság feltételei az alábbiak: a javasolt polgári kezdeményezés nem eshet nyilvánvalóan a Bizottság azon hatáskörén kívül, hogy uniós jogi aktusra irányuló javaslatot nyújtson be; nem lehet nyilvánvalóan visszaélésszerű, komolytalan vagy zaklató jellegű; és nem lehet nyilvánvalóan ellentétes az Unió értékeivel.
Jelenleg aláírásokat gyűjtő európai polgári kezdeményezések ITT megtekinthetőek.
Az európai polgári kezdeményezések weboldala ITT elérhető.
Az európai polgári kezdeményezésről szóló rendelet ITT elérhető.
