Vádat emelt az ügyészség az ellen a büntetett előéletű tatabányai hitoktató ellen, akinél több száz kiskorúakat ábrázoló pornográf felvételt találtak. De mi minősül pornográf felvételnek? Mit is jelent a gyermekpornográfia bűntette? Ki tartozhat a sértetti körbe?
Gyermekpornográfia és gyermekek személyi szabadságának megsértése miatt emelt vádat a Tatabányai Járási Ügyészség a korábban már szemérem elleni erőszak bűntette miatt elítélt tatabányai hitoktató ellen, aki 2017 őszétől oktatott a tatabányai általános iskolában. Tanítói, nevelői tevékenységéből eredő helyzetével visszaélve több száz pornográf fényképet és videót kért kiskorú tanítványaitól, továbbá a gyanú szerint velük szemben egyéb, szexuális zaklatásnak minősülő magatartást is tanúsított.
A büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 204. § bekezdése rendelkezik a gyermekpornográfia bűntettéről, melynek értelmében pornográf felvételnek minősül az olyan videó-, film- vagy fényképfelvétel, illetve más módon előállított képfelvétel, amely a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal, célzatosan a nemi vágy felkeltésére irányuló módon ábrázolja. A törvény ezen értelmező rendelkezése olyan konjunktív ismérveket tartalmaz, amely alapján pl. egy rajz vagy festmény nem tekintendő pornográf felvételnek – abban az esetben sem, ha az pornográf jelleggel kiskorút ábrázol. A pornográfiával vádolt hitoktató birtokában lévő számos felvétel tehát kimerítette a Btk. 204. §-ban foglaltakat és a bűncselekmény elkövetési tárgya esetében kétség kívül megállapítható volt.
A bűncselekmény a gyermekek zavartalan szexuális fejlődését sérti és a szexuális fejlődési folyamat tényéből fakadó korlátozott szexuális önrendelkezésük védelme csorbul. A bűncselekmény 18. életévét be nem töltött személy sérelmére követhető el, tehát passzív alanynak minősül minden kiskorú, akivel szemben az elkövetési magatartás megvalósul.
A bűncselekmény elkövetési magatartása szerteágazó és különböző büntetési tételeket rendel hozzá a törvény: aki pornográf felvételt megszerez vagy tart bűntett miatt 3 évig, készít; kínál, átad vagy hozzáférhetővé tesz 1 évtől 5 évig; forgalomba hoz, azzal kereskedik, illetve ilyen felvételt a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesz 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki nevelése, felügyelete alatt álló személy sérelmére követi el a gyermekpornográfiát.
A készítés bármilyen technikai eszközzel történő maradandó rögzítést jelent, a bűncselekmény szándékos – tehát az elkövető tudatában kell lennie, hogy a bűncselekményt kiskorú sérelmére követi el.
A sértett korával kapcsolatos tévedés akár felelősséget kizáró okként is szolgálhat – azonban a bűncselekménnyel vádolt hitoktató esetében a felelősségre vonás elkerülhetetlen, tekintettel azon tényhelyzetre, hogy éveken keresztül több technikai eszközön rögzítve, több kiskorú sérelmére valósult meg a törvényi tényállás.
A Kúria Büntető Jogegységi Tanácsa által meghozott 2/2018. számú büntető jogegységi határozat alapján nem eredményez halmazatot önmagában az, hogy az elkövetési magatartás – az azokon szereplő tizennyolcadik életévét be nem töltött személyek számától függetlenül – több pornográf felvételt érint, ugyanakkor bűncselekményegységet csak az azonos törvényi tényállásba ütköző magatartások képeznek. Amennyiben az elkövető ugyanazon felvétellel kapcsolatban különböző pontokban írt elkövetési magatartásokat valósít meg, egységesen a legsúlyosabb büntetési tétellel fenyegetett bűncselekmény valósul meg. Ha az elkövető különböző felvételekkel kapcsolatban valósítja meg a Btk. 204. § (1) bekezdésének különböző pontjaiba ütköző elkövetési magatartásokat, az azonos törvényhelyen belül egységként minősülő cselekmények egymással valóságos halmazatban állnak.
A 41 éves férfivel szemben benyújtott vádiratban az ügyészség indítványozta, hogy amennyiben a vádlott az előkészítő ülésen a bűncselekmények elkövetését beismeri, úgy a bíróság szabadságvesztés időtartamát 6 évben állapítsa meg.
