Michal Bobek főtanácsnok szerint a menekültügyben hozott közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának magyarországi rendszere ellentétes az uniós joggal.
Michal Bobek főtanácsnoknak a C-556/17. sz. Torubarov ügyben ismertetett indítványa
Egy orosz üzletember ellen, aki az „Igaz Ügy” nevű ellenzéki párt tagjaként politikai tevékenységet is folytatott hazájában, büntetőeljárás indult Oroszországban, amely elől a férfi Magyarországra menekült, ahol nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtott be. A kérelmét vizsgáló Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal úgy találta, hogy az érintett által tett nyilatkozatok, valamint a beszerzett országinformációk alapján a férfit sem politikai, sem más alapon történő üldöztetés, sem pedig halálbüntetés, vagy kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód nem fenyegeti a hazájában. Mindezek alapján a Hivatal a férfi kérelmét elutasította.
A Hivatal határozatával szemben az érintett keresetet terjesztett elő a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál, amely megállapította, hogy a menekültügyi hatóság nem tárta fel megfelelő mértékben az ügy körülményeit és a döntés maga is ellentmondásokat tartalmazott. A bíróság ezért a megtámadott határozatot megsemmisítette és a Hivatalt új eljárás lefolytatására kötelezte. A megismételt eljárásban a Hivatal lényegében az első határozatában ismertetett következtetésekre jutott, e második határozatot azonban az érintett ismét megtámadta a pécsi székhelyű bíróság előtt, amely azt szintén megsemmisítette, és a Hivatalt egy újabb eljárás lefolytatására kötelezte. A magyar bíróság szerint ugyanis a rendelkezésre álló információkból egyértelműen megállapítható, hogy az orosz férfi megalapozottan tart attól, hogy a hazájában üldöztetésnek lenne kitéve.
Miután a Hivatal harmadszor is elutasította az érintett nemzetközi védelem iránti kérelmét kifejezetten figyelmen kívül hagyva a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak az orosz férfi üldöztetésével kapcsolatos megállapításait, a magyar bíróság az Európai Bírósághoz fordult azzal a kérdéssel, hogy az uniós jogba ütközik-e a magyar jog azon rendelkezése, amely szerint a magyar bíróságok nem változtathatják meg a menekültügyi hatóságnak az uniós menekültügyi szabályokba ütköző határozatát, hanem azokat csak megsemmisíthetik és e hatóságot új eljárás lefolytatására utasíthatják. A magyar bíróság a kérelmében hangsúlyozza, hogy az orosz férfi a vitatott jogszabály alkalmazása miatt immáron négy éve nemzetközi védelem nélkül, rendezetlen jogi státusszal él Magyarországon.
A mai napon ismertetett indítványában Michal Bobek főtanácsnok (Csehország) mindenekelőtt emlékeztet a Bíróságnak az Alheto ügyben meghozott ítéletére1, amelynek értelmében a tagállamok szabadon dönthetnek arról, hogy a menekültügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálatát végző nemzeti bíróságaik rendelkezzenek-e hatáskörrel a jogszabálysértő határozat megváltoztatására, vagy csak az ilyen határozat megsemmisítésére és a jogszabálysértő határozatot hozó hatóság új eljárás lefolytatására való kötelezésére legyenek felhatalmazva (az indítvány 42. pontja). A főtanácsnok ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az említett ítéletben az is megállapítást nyert, hogy a menekültekről szóló uniós irányelvnek2 a menedékkérők javára a hatékony bírósági felülvizsgálathoz való jogot előíró rendelkezése3 megköveteli, hogy amennyiben a nemzeti bíróságok csupán a jogszabálysértő közigazgatási határozat megsemmisítésére bírnak felhatalmazással, úgy hatáskörrel kell rendelkezniük olyan kötelező érvényű iránymutatás megfogalmazására, amelyet a jogszabálysértő határozatot meghozó hatóságnak tiszteletben kell tartania és végre kell hajtania (44). Emellett az említett ítélet értelmében a nemzeti bíróság által elvégzett felülvizsgálatnak teljes körűnek kell lennie, amelynek keretében mind a felmerült jogkérdések, mind pedig az ügy tényállási háttere értékelhető (47).
Ezt követően a főtanácsnok megállapítja, hogy a nemzetközi védelemmel kapcsolatos ügyekben a bírósági vizsgálat olyan, a jelen ügy tárgyát is képező modellje, amelynek esetében a bíróságoknak csupán a megtámadott közigazgatási határozat megsemmisítésére van lehetőségük, azonban a megsemmisítést kimondó határozataikban általuk adott bírósági iránymutatást az érintett közigazgatási szervek észszerű és jogszerű indok nélkül ténylegesen figyelmen kívül hagyják, amikor ugyanarról az ügyről ismételten döntenek, nem felel meg az irányelv szerinti hatékony bírósági felülvizsgálat követelményének (126).
A főtanácsnok szerint ilyen esetekben az eljáró bíróságnak mellőznie kell azt a nemzeti jogszabályt, amely jogkörét az érintett közigazgatási határozat puszta megsemmisítésére korlátozza (126).
_________________________________________________________________________________
1A Bíróságnak a C-585/16. sz. Alheto ügyben 2018. július 25-én meghozott ítélete.
2A 2013/32/EU irányelv.
3Együtt értelmezve az Európai Unió Alapjogi Chartája a hatékony jogorvoslathoz való jogot előíró rendelkezésével.
