A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy az Alkotmánybíróság elé terjeszthető alkotmányjogi panasz hatékony jogorvoslatnak minősül-e. Ha tehát egy ügyben az alkotmányjogi panasz alkalmas eszköz a jogsérelem orvoslására, akkor az Alkotmánybíróság előzetes eljárása a feltétele annak, hogy egy indítványozó az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhasson.
A konkrét ügyben egy budapesti szórakozóhely volt tulajdonosa azért nyújtott be indítványt a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságára (EJEB), mivel álláspontja szerint a magyar hatóságok megsértették a tisztességes eljáráshoz való jogát. Az EJEB nem találta érdemben elbírálhatónak a beadványt, mivel a kérelmező az ügyben nem nyújtott be alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybírósághoz azt megelőzően, hogy a strasbourgi szervhez fordult volna.
A strasbourgi EJEB azután járhat el, ha a kérelmező kimeríti az összes ún. hatékony jogorvoslati lehetőséget saját hazájában. A most közzétett döntés szerint az ügyben az Alkotmánybíróságról szóló törvény 26. § (1) bekezdése és a 27. § szerinti alkotmányjogi panasz típus, vagyis az alaptörvény-ellenes bírói ítéletet támadó alkotmányjogi panasz is hatékony jogorvoslatnak tekinthető lett volna az EJEB szempontjából, ezért ki kellett volna meríteni.
Mindez azt jelenti, hogy ha egy ügyben az alkotmányjogi panasz alkalmas eszköz a jogsérelem orvoslására, akkor az Alkotmánybíróság előzetes eljárása a feltétele annak, hogy egy indítványozó az EJEB-hez fordulhasson.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának összefoglalója ITT elérhető.
