A bíróság előtti viták megelőzését, a peren kívüli eljárások elterjedését segíti az országos alternatív vitarendezési verseny, amelynek nyilvános részét idén április 5-én tartották a Közjegyzők Házában, Budapesten. Az alternatív vitarendezés egyre népszerűbb Magyarországon, bár még messze nem olyan gyakori, mint az uniós átlag. A bírósági perek elkerülése az államnak és a vitában álló feleknek is érdeke, a cégek peresített jogvitái ugyanis évente mintegy százmilliárd forintba kerülnek a feleknek.
Magyarországon a helyi és megyei bíróságok előtt átlagosan évente 50 ezer gazdasági per indul. A peresített jogvitákhoz a százmilliárd forintos anyagi teher mellett számtalan közvetett kár is társul: például a felek munkavállalóinak és vezetőinek idejét a vita nagymértékben felemészti. Ugyan folyamatosan emelkedik a különböző – nemcsak polgári – közvetítői eljárások száma, még mindig messze elmarad az európai átlagtól.
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) és az Európai Jogászhallgatók Egyesülete magyar szervezetének szervezésében, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara szakmai közreműködésével tartott alternatív vitarendezési versenyen jogász és közgazdász hallgatók indulhatnak. A csapatok valósághű üzleti környezetben, ügyvédi irodák gyakorlatából átemelt esetekkel mérik össze tudásukat, képességeiket. Feladatuk, hogy a feleket képviselve, mediátor közreműködésével, tárgyalás útján rendezzék vitájukat és törekedjenek egy mindenki számára elfogadható, kölcsönösen előnyös egyezség elérésére. Idén először mediátori versenyt is szerveztek.
“A jogviták alternatív rendezésében hatalmas előnyök rejlenek, ha a vita megoldására fordított időt és költségeket vizsgáljuk” – mondja Tóth Ádám, a MOKK elnöke. Nem beszélve arról, hogy “a legjobb ítéletnél is jobb egy megegyezés, hiszen annak a perrel ellentétben nincs vesztese, továbbá nem csupán a perbeli vitát, hanem a felek közötti viszonyt, a további együttműködéshez szükséges kommunikációt is jobb eséllyel rendezheti” – teszi hozzá.
Az alternatív vitarendezésnek több módja van. Amellett, hogy bíróság előtt köthetnek egyezséget a felek, 2018-ban új elemként jelent meg a magyar jogrendszerben, hogy polgári ügyekben már közjegyző előtt is lehet egyezséget kötni, ha vita van a felek között, de meg akarnak egyezni. Ehhez hasonló jogintézmény – azaz, hogy a közjegyző a bíróságéval egyenértékű végzésbe foglalhatja a vitás felek egyezségi megállapodását – kuriózumnak számít Európában.
Egy másik közvetítői eljárás a mediáció, ami segít kialakítani egy mindkét fél számára elfogadható megállapodást. Szintén a perek megelőzését szolgálja az előzetes bizonyítás, melynek során a közjegyző jellemzően olyan tényeket rögzít, amelyeket később már nem vagy csak nehezen lehetne bizonyítani. Ténytanúsítás esetén pedig a közjegyző a tanúsítványban hitelt érdemlően rögzítheti a cselekmény megtörténtének helyét, idejét, és módját, illetve a tény fennállását. Az így készült ténytanúsítvány közhiteles, azaz annak a tanúsítványban leírtak szerinti megtörténtét/fennállását közokirati bizonyító erővel bizonyítja.
