Az Alkotmánybíróság elutasította azt az indítványt, amely a Magyar Köztársaságnak az észak-atlanti szerződéshez történő csatlakozásáról és a szerződés szövegének kihirdetéséről szóló törvény alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányult.
Az indítványozó szerint a Magyarország NATO-csatlakozására vonatkozó szerződés több olyan rendelkezést tartalmaz, amely nem egyeztethető össze a Magyar Köztársaság függetlenségével.
Az Alkotmánybíróság már korábban kifejtette, hogy az államok szuverenitásukat nemzetközi szerződéssel vagy belső elhatározásból – megfelelő szintű jogszabállyal – korlátozhatják, ez az önkorlátozás azonban nem szünteti meg a szuverenitást.
A testület határozata szerint a vizsgált ügyben a nemzetközi szerződés megkötésének, így a szuverenitás törvényhozó általi korlátozhatóságának tényét megalapozta az a körülmény is, hogy az 1997. november 16-án megtartott érvényes és eredményes népszavazáson – amelyen “Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság a NATO-hoz csatlakozva biztosítsa az ország védettségét?” kérdésről nyilvánítottak véleményt – a választásra jogosultak 49 százaléka jelent meg, és a résztvevők 85 százaléka igenlő választ adott.
Az Alkotmánybíróság kitért arra is, hogy az észak-atlanti szerződés nem ellentétes az alaptörvény rendelkezéseivel, hiszen az alkotmány szabályozza a kollektív védelem lehetőségét, a hazai fegyveres erők országhatáron túli alkalmazásának, illetve az egyéb veszélyes tevékenység – békefenntartás, humanitárius tevékenység – folytatásának és a fegyveres erők felhasználásának feltételeit.
