Az értékpapír-piaci jogszabály mellett a jegybanktörvényt, valamint a devizagazdálkodásról szólót is módosítani kívánja a kormány. Változnak a társasági és osztalékadóról szóló paragrafusok ugyanúgy, mint a helyi adóról szólóak. Varga Mihály pénzügyminiszter a csomagot az európai uniós jogharmonizáció szükségességével indokolja.
Az előzetes menetrend szerint akár már a következő kormányülésen tárgyalhatják a Pénzügyminisztérium által készített törvénymódosítás-csomag első részét. Változik a jegybanktörvény, az értékpapír-piaci, valamint a devizagazdálkodási is. Az európai uniós harmonizációval indokolják, hogy a közelmúltban végrehajtott átfogó adótörvény-módosítás után ismét változik a társasági és osztalékadó szabályozása, valamint a helyi adóról szóló is.
A jegybanktörvénnyel egyidejűleg a devizajogszabályt is módosítják az idén. Az EU-csatlakozás felkészüléseként az idén szabadítják fel azon devizakorlátozásokat, amelyeknek nincs monetáris-politikai kockázatuk; majd 2002 végéig megvalósítanák a teljes liberalizálást
- mondta a Világgazdaságnak Lengyel László, a PM főosztályvezetője. A készülő törvény liberalizációs lépései főként a belföldiek devizában, valutában végzett műveleteire terjednek ki, amelyek magukban foglalják a belföldieket (mindenekelőtt a lakosságot) még jelentősen érintő, idejétmúlt és elavult korlátozások megszüntetését.
Alanyi joggá válik belföldiek számára a deviza és a valuta tartása, valamint vásárlása. Jelentősen egyszerűsödnek a devizaszámla-vezetési szabályok.
Az új törvényben már nem szerepel a magánszemélyek, illetve vállalkozások deviza- és valuta-hazahozatali, illetve -utalási kötelezettsége. Jelentősen egyszerűsödik a belföldiek devizában kifejezett befektetési eszközök vásárlása.
A készülő jogszabály már korlátozó feltétel nélkül lehetővé teszi belföldiek számára, hogy külföldi részesedést szerezzenek
- mutatja be a devizatörvény-módosítás alapjait a főosztályvezető.
A jövőre tervezett szinte teljes körű liberalizáció során eltörölnék a fennmaradó korlátozásokat, mint például az egy évnél rövidebb lejáratú értékpapírok külföldiek általi megszerzésének tilalmát, a forintban denominált műveletek korlátozását, illetve a konvertibilis és a nem konvertibilis forintszámlák közötti megkülönböztetést.
Az új jogszabály lehetővé teszi, hogy 2002-ig fokozatosan leépüljenek a magánszemélyeket és vállalkozásokat érintő korlátozások. A jelentős liberalizáció szintén az uniós csatlakozási folyamat következménye. Ám főleg azok a megszorítások kopnak ki a következő törvényből, amelyek nem változtatják meg érdemben a valutastabilitás pénzügyi kockázatát, ugyanakkor visszavonásuk csökkenti a magánszemélyek és vállalkozások jelenlegi kötöttségeit
- válaszolt a VG kérdésére Adamecz Péter, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára.
A jegybanktörvényben is jelentős változásokat javasolunk —
- mondta Adamecz. A Magyar Nemzeti Bank fő feladatának a törvénytervezet az árstabilitás megőrzését tartja, összhangban az európai uniós normákkal. A jelenleg hatályos szöveg felülvizsgálatát az európai uniós jogharmonizáció követeli meg.
Eltűnik az a paragrafus, miszerint az MNB a rendelkezésére álló monetáris politikai eszközökkel támogatja a kormány gazdaságpolitikai programjának megvalósulását; helyette az a kitétel szerepel majd, hogy az MNB az elsődleges cél megsértése nélkül támogathatja a kormány gazdaságpolitikáját
- mutatott rá Adamecz.
A készülő jbtv. szellemében erősödik a jegybanktanács operatív döntéshozó jellege. A tagok függetlenségének növelését célozza, hogy az eddigi három helyett legalább öt évre szólna a kinevezésük. A törvénytervezet lehetővé tenné, hogy a tanács tagjai az MNB alkalmazásában álljanak, megteremtve ezzel a tagok anyagi függetlenségét is. A készülő törvény
- 9 fő közötti tanácsot lát célravezetőnek.
A jelenleg tárcaegyeztetésen lévő tervezet tartalmazza a vállalatfelvásárlási szabályok módosítását is, az értékpapír-piaci törvény részeként. A vállalatfelvásárlási szabályok változása azért része ennek a csomagnak, hogy minél előbb napvilágot láthasson az új szabályozás
- nyilatkozta minap Varga Mihály pénzügyminiszter.
A változtatás a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete hatáskörének bővítésére irányul, illetve a befektetők adatszolgáltatási kötelezettségét szigorítja a meghatározó részesedésszerzés esetén nyilvános részvénytársaságban.
