Alkotmánysértőnek tartják a szabad demokraták a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által benyújtott előterjesztést, amely módosítaná az egyházi nyilvántartást érintő törvényjavaslatot. A kormánypártok szerint viszont nincs veszélyben a vallásszabadság. Az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság (a kormánypártok és a MIÉP támogatásával) parlamenti vitára alkalmasnak ítélte a módosító javaslatot.
A kormány célja a vallásszabadság jogával, illetve az egyházi státussal való visszaélések megelőzése, kiszűrése. Egyházi nyilvántartásba vétették magukat ugyanis olyan csoportok, melyek alapvetően nem vallási tevékenységet folytatnak
- olvasható az előterjesztés általános indoklásában. Ennek megfelelően a javaslat szerint azok a szervezetek, amelyek egyebek közt politikai és érdekérvényesítő, pszichikai vagy parapszichológiai, gazdasági, illetve kultúraközvetítő tevékenységet folytatnak, nem tekinthetők egyházaknak. Az egyházat kizárólag csak a Fővárosi Bíróság lenne illetékes nyilvántartásba venni, amely a “nyilvánvalóan nem vallási tevékenységet folytató csoport” regisztrálását meg kell hogy tagadja. Ha mégis egyházi nyilvántartásba kerülne ilyen csoport, ügyészi keresetre, peres eljárásban törölni kell onnan — áll a tervezetben.
Élesen bírálta a tervezetet a szabad demokrata Fodor Gábor, aki szerint
- miután eleve tudni lehet, hogy nem lesz meg a szükséges kétharmados parlamenti többség — a javaslat benyújtásával a kormány demonstrációs szándéka érhető tetten. Semmi nem igazolja a módosítás szükségességét, hiszen eddig sem voltak törvénysértő esetek. Ráadásul semmiféle jogharmonizációs kényszer nincs ezen a téren — vélekedett az SZDSZ-es politikus, aki szerint alkotmány- és egyházellenes a javaslat.
Sem céljában, sem eredményében nem veszélyezteti a vallásszabadságot a kormány kezdeményezése, mert az alkotmány garantálja a szabad vallásgyakorlást, de egyház és egyház közt különbséget kell tenni
- mondta a bizottsági ülésen szintén jelen lévő Schanda Balázs. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főosztályvezetője úgy látja: a módosítást egyebek közt az indokolja, hogy a legfőbb ügyésznek nincs meg a szükséges törvényi eszköze ahhoz, hogy az adott egyházat törölje a nyilvántartásból.
Jóllehet a hatpárti egyeztetés során még folyt a konszenzuskeresés, de miután a fideszes Sasvári Szilárdnak az adótörvényekhez benyújtott módosítása különbséget tesz az egyházak közt, az egyeztetés megrekedt
- vélekedett a szocialista Kiss Gábor.
Előremutatónak tartja a módosítást a MIÉP, így azt támogatni fogja.
