Alkotmányellenes a belügyminiszter joga a türelmi zónák kijelölésére

Alkotmányellenes az a törvénymódosítás, amely rendeletalkotási jogot biztosít a belügyminiszter számára türelmi zóna kijelölésére – tartalmazza az Alkotmánybíróság határozata, amelyről a testület kedden közleményben tájékoztatta az MTI-t. A szervezett bűnözés elleni törvénynek a türelmi zónák kijelölésére vonatkozó rendelkezéseit módosítani kívánó, ki nem hirdetett jogszabályt Mádl Ferenc köztársasági elnök küldte meg véleményezésre az Alkotmánybíróságnak. Az Országgyűlés által 2000. szeptember 5-én elfogadott módosítás lényege az, hogy amennyiben a türelmi zóna kijelölésére kötelezett önkormányzat 6 hónap letelte után – a közigazgatási hivatal vezetőjének 30 napos határidőt adó felszólítása ellenére – sem tesz eleget e kötelezettségének, akkor a türelmi zónát 5 évre a belügyminiszter jelölné ki rendelettel. Az államfő álláspontja szerint a türelmi zónák kijelölése olyan önkormányzati ügy, amelyben a belügyminiszter döntése az önkormányzatot megillető hatáskör tényleges elvonásához vezethet. Az Alkotmánybíróság határozata értelmében a jelen ügyben alkalmazott szabályozási megoldás és módszer – amely a jogalkotási hatáskört formailag meghagyja ugyan az önkormányzatoknál, de azt tartalmilag bizonyos esetekben mégis elvonja – alkalmas a helyi önkormányzati rendeletalkotásban testet öltő autonómia lényeges tartalmának korlátozására. Jelen határozatában az Alkotmánybíróság újólag megerősítette: az alkotmány rendelkezései alapján nincs arra mód, hogy a kormány, vagy a központi közigazgatás szervei akár normatív, akár egyedi döntésükkel beavatkozzanak az önkormányzatokat az alkotmány alapján a helyi önkormányzati ügyekben megillető igazgatási és szabályozási autonómia gyakorlatába. Az Alkotmánybíróság kifejtette: amennyiben az önkormányzatokra telepített hatáskört a címzettek nem gyakorolják, akkor sincs kiszolgáltatva a törvényhozó az általa eredetileg választott, eredményre nem vezető megoldásnak. – A törvényhozó a feladat elmaradt megoldása okainak elemzését követően juthat arra a következtetésre is, hogy az általa eredetileg önkormányzatokra telepített közfeladat tartalmú helyi közügyet más állami szervhez telepítse át. Ezt azonban nem teheti meg anélkül, hogy az önkormányzati autonómia védelmére figyelmet ne fordítson – olvasható a közleményben. A határozathoz Bagi István, Erdei Árpád, Harmathy Attila és Kiss László alkotmánybírák párhuzamos indoklást fűztek.