A pártatlanság követelménye azt az elvárást támasztja a bíróval szemben, hogy döntését kizárólag objektív tényekre alapítsa. Az eljárás elhúzódása önmagában nem sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot. Az Alkotmánybíróságnak nincs eszköze arra, hogy az eljárás elhúzódását orvosolja. – hangsúlyozza az Alkotmánybíróság. A Testület elutasította A Kúria Bhar.I.1320/2015/47. számú végzése elleni alkotmányjogi panaszokat.
Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria Bhar.I.1320/2015/47. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszokat.
Az alkotmányjogi panaszok alapjául szolgáló ügyben az indítványozókat emberölés, rablás, személyi szabadság megsértése, lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntette miatt jogerősen tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre és tíz év közügyektől eltiltásra ítélték. Az indítványozók az emberi méltósághoz való jog sérelmét azzal indokolják, hogy az elsőfokú bíróság közel 170 tárgyalási napot tartott, és e napokon a büntetés-végrehajtási intézet csupán hideg élelmet biztosított a számukra, minden nap ugyanazt, folyadékot pedig nem kaptak. Előadták, hogy kézbilincset, övbilincset és lábbilincset kellett viselniük, vezetőszáron vezették őket. A tárgyalóterembe maszkos, felfegyverzett őrök kísérték be őket, ezek az intézkedések a „bűnösségüket sugározták”. A kiszabott, életfogytig tartó szabadságvesztés büntetést az indítványozók szintén embertelen, megalázó és aránytalan szankciónak tartják, amely „a panaszolt tisztességtelen eljárás következménye.
Az Alkotmánybíróság nem találta megalapozottnak az indítványokat. A testület hangsúlyozta: annak megállapítása érdekében, hogy az indítványozók által állított alapjog-korlátozásra sor került-e, bizonyos esetekben elengedhetetlen volt az ügy tényeinek a figyelembevétele, ez azonban nem jelenti azt, hogy az Alkotmánybíróság a bizonyítékok újraértékelését végezte volna el.
Az indítványozók elsődlegesen a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmét állították, a további állított alapjogsérelmek részben vagy egészben e joggal összefüggésben állnak. A pártatlanság követelménye azt az elvárást támasztja a bíróval szemben, hogy döntését kizárólag objektív tényekre alapítsa. Jelen ügyben az objektív szempontokkal igazolható pártatlanság sem magát az eljárást, sem az ügy megítélését vagy a feleket illetően nem vált kétségessé. Az eljárás elhúzódása az ügy érdemi elbírálására nem hatott ki, és az Alkotmánybíróságnak nincs eszköze arra, hogy az eljárás elhúzódását orvosolja. Köztudomású tény volt az indítványozók előzetes letartóztatásba helyezése, és az általuk sérelmezett biztonsági intézkedések közvetlenül e ténnyel voltak összefüggésben. Az említettek mellett az indítványozók számos egyéb kifogást is megfogalmaztak. Összefoglalásul az Alkotmánybíróság megállapította: sem a tisztességes eljáráshoz való jog részét képező részjogosítványok, sem más alapvető jogok sérelme nem állapítható meg a vizsgált ügyben.
A határozathoz Pokol Béla és Salamon László alkotmánybíró párhuzamos indokolást csatolt.
