A mai komplex világban egyre több per dől el a szakértő véleményén. Nagyon nem mindegy ezért, hogy egy peres ügyben ki jár el szakértőként. Szerencsére – nem utolsó sorban az új perrendtartásnak köszönhetően – ez ma már befolyásolható.
Egyéves az új Polgári Perrendtartás – Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? – Szakértő előadóink segítenek kiigazodni az új rendelkezések útvesztőiben – Jogi Fórum konferencia, 2019. március 20. – Részletek, regisztráció
_________________________________________________________________________________
Szakszerű volt-e egy kivitelezési munka? Piaci volt-e egy kamatmérték? Tényleg csökkent-e az ingatlanom értéke a szomszédos építkezés miatt? Ezek mind-mind olyan kérdések, amelyeken perek sorsa múlik. De egyúttal olyanok is, amelyek eldöntésére – szaktudás hiányában – a bíróság általában nem vállalkozik és ítéletét szakértő véleményére alapozva hozza meg. Nyilvánvaló ilyenkor a kérdés: egy peres fél el tudja-e érni, hogy olyan szakértő járjon el az ügyben, akinek a véleményében tényleg megbízik? A Jalsovszky Ügyvédi Iroda tapasztalatai szerint a válasz egyre inkább igen.
Irány a közjegyző, mielőtt pereskedünk
„Bárki jogosult arra, hogy még a per kezdete előtt a közjegyzőtől kérje szakértő kirendelését. Ilyenkor a közjegyző – a bírósághoz hasonlóan – a szakértők névjegyzékéből kiválasztja ki a szakvélemény adására általa megfelelőnek tartott személyt. Miért lehet hasznos egy így megszerzett szakvélemény?” – emeli ki Fischer Ádám ügyvéd.
Egyrészt egy olyan időpontban kap a jogvitában érintett fél egy külső szakértői szakvéleményt, amikor a per még el sem kezdődött. Ezért lehetősége van akár arra is, hogy a szakvélemény birtokában úgy döntsön, a pert inkább nem is indítja el. Másrészt, mivel a közjegyzői szakértői véleményről a másik fél nem feltétlenül szerez tudomást, ezért ez egy egyoldalúan felhasználható fegyver: ha mégis elindul a per, a véleményt kérő fél csak akkor és annyiban használja fel a véleményt, amennyiben ez az érdekében áll.
Fontos látni továbbá, hogy bár a szakértő kirendelését kérő félnek elvileg nincs ráhatása arra, hogy ki kerül szakértőként kirendelésre, a kérelemben a szakértővel kapcsolatos elvárásait körülírhatja. Így elérheti azt, hogy a közjegyző által kirendelt szakértő valóban kompetens legyen, és ne menjen tévútra a szakértői bizonyítás.
Magánszakértő: kinek a véleménye?
„A korábbi perjogi szabályok alapján a magánszakértő véleményét bíróságok olyannak tekintették, mintha maga a (magánszakértőt igénybe vevő) peres fél adta volna elő a saját álláspontját. Azaz a felek által hozott magánszakértői vélemény ugyan befolyásolhatta a bíróságot, de annak igazi súlya a per eldöntésében nem volt.” – hangsúlyozza a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
A tavaly hatályba lépő perrendtartási szabályok azonban ezt a helyzetet lényegesen megváltoztatták. Ha ugyanis valaki álláspontját magánszakértő véleményével támasztja alá, úgy a véleményt a bíróság köteles elfogadni, kivéve, ha a véleménnyel szemben aggály merül fel. Aggályos lehet a vélemény, ha a másik fél beterjeszt egy másik szakértői véleményt, amely homlokegyenest ellentétes konklúzióra jut – ez azonban egy költséges védekezés. Aggályos lehet egy szakértői vélemény akkor is, hogyha az nyilvánvaló hibát tartalmaz. Mivel azonban a bíró általában nem jártas az adott szakértői kérdésben, ezért nem borítékolható, hogy egy szakmailag nyilvánvalónak tűnő hibát egy bíróság is valóban ilyenként értékel.
Építőipari jogviták – a speciális szakvélemény
Tervezési és kivitelezési szerződések esetére egy már korábbi, de sokak által nem ismert jogszabály speciális szakértő igénybevételét teszi lehetővé. A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) szakvéleménye alapvetően akkor kérhető, ha egy építészeti kivitelezési munka teljesítése vitás a felek között. Amellett, hogy a TSZSZ szakértő véleményt nyilvánít arról, hogy a teljesítés szakszerű és szerződésszerű volt-e, és ez alapján mi a jogos díjkövetelés, jogosult véleményt adni a szerződéshez kapcsolódó biztosíték (pl. garancia, zálogjog) érvényesíthetősége tekintetében is.
A TSZSZ szakértői véleménye is komoly súllyal esik latba egy bírósági per során: egyenrangú azzal, mintha a bíróság által kirendelt szakértő járt volna el. Ráadásul egy TSZSZ vélemény egyéb perbeli előnyöket is biztosít az azt lobogató fél számára: így például a bíróságnak a pert soron kívül kell lefolytatnia, és ha a bíróság első fokon megítéli a TSZSZ szakvéleménye szerinti összeget, az már a másik fél fellebbezésére tekintet nélkül is végrehajthatóvá válik.
Melyiket válasszam?
A fenti lehetőségek figyelembe vételével leginkább esetről-esetre érdemes vizsgálni és a teljes pertaktikát szem előtt tartva eldönteni, hogy a peres fél mikor és milyen szakértő segítségét vegye igénybe. Egy jó szakértő kiválasztásában ugyanis akár már a pert megelőzően nyerő helyzetbe lehet kerülni. És ez nem csupán a perbeli esélyeket javítja, hanem egyúttal elősegítheti a peren kívüli (és így jóval olcsóbb és gyorsabb) megegyezést is.
