A Kúria asztalár került per alapjául szolgáló tényállás nem tipikus. Az előzményi perben 2014. előtt meghozott jogerős ítélet a per tárgyát képező deviza alapú kölcsönszerződés érvénytelenségét állapította meg a felülvizsgálati eljárásban relevánsan azért, mert a kölcsön összege a szerződésben egy konkrét összegben nem került meghatározásra.
A bank jelen perben elbírálandó keresetében elsődlegesen a fenti érvénytelen szerződés érvényessé nyilvánítását kérte. Az alperesek (fogyasztók) a kereset elutasítását kérték, viszontkeresetet is előterjesztettek és érvénytelenségi kifogásuk is volt.
Az elsőfokú bíróság a bank elsődleges kereseti kérelmének megfelelően a szerződést érvényessé nyilvánította oly módon, hogy a kölcsön összegét meghatározta a szerződésben.
Az alperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét – fellebbezett részében – helybenhagyta.
Az alperesek felülvizsgálati kérelmükben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a kereset elutasítását, a viszontkeresetükben előadottaknak megfelelően elsődlegesen az eredeti állapot helyreállítását, másodlagosan a szerződés hatályossá nyilvánítását kérték, levezetve az általuk számítottak szerinti tartozásuk összegét is.
Érvelésük szerint az előzményi perben hozott ítéletből következően a szerződés nem jött létre, így érvényessé nyilvánításának nincs helye. A szerződés érvényessé nyilvánítását kizárja továbbá az alperesek által a per során a viszontkeresetükben, valamint az érvénytelenségi kifogásukban előadottak. Többek között felülvizsgálati kérelmükben, továbbá későbbi beadványaikban hivatkoznak arra, hogy az eljárt bíróságoknak hivatalból észlelniük kellett volna, miszerint a szerződés több rendelkezése jogszabálysértő a kamat meghatározás, a törlesztő részletek meghatározásának módja miatt, illetve tisztességtelen, mivel nem kaptak az árfolyamkockázatról tisztességes tájékoztatást. Ezen okok miatt a szerződés semmissége a szerződés érvényessé nyilvánításával nem szüntethető meg.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult.
A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Ítéletében rámutatott, a szerződés létrejött, mivel a kölcsön összege tárgyában a felek között az akarategység a szerződés megkötésekor, folyósításakor fennállt. A kölcsön összege a szerződés egyes rendelkezéseinek együttes értelmezésével meghatározható volt. A fogyasztó alperesek igényének megfelelően a 22.000.000 Ft kölcsönt a bank folyósította, azt a fogyasztók a folyósításkor nem kifogásolták.
A Kúria kifejtette, hogy a létrejött, de az előzményi per bírósága által érvénytelennek nyilvánított szerződés érvényessé nyilvánításáról jogszerűen döntöttek a perben eljárt bíróságok, figyelemmel a 6/2013. Polgári jogegységi határozat 4. pontjában kifejtettekre is, amely szerint deviza alapú kölcsönszerződések esetén – különösen formai hiányosság esetén (ilyen hiányosság az adott tényállás mellett a kölcsönösszeg egyértelmű meghatározásának hiánya) – a szerződés érvényessé nyilvánításáról kell határozni.
Az alperesek által a felülvizsgálati eljárásban az érvényessé nyilvánítás akadályaként hivatkozott egyéb érvek pl. a törlesztő részletekre vonatkozó szabályok hiányossága, az árfolyamkockázatról történő megfelelő tájékoztatás hiánya, a kamatszámítás jogszabálysértő volta vagy azért nem volt érdemben vizsgálható, mert ezekre az alperesek a megelőző eljárásban nem hivatkoztak, vagy azért mert a felülvizsgálati kérelemben előadottak nem feleltek meg az eljárási jog által előírt tartalmi követelményeknek vagy a reájuk történt hivatkozás késve, a törvényben megállapított határidőn túl került előterjesztésre.
