Felmondták az ellátási szerződését azoknak a bentlakónak, akik a visegrádi Aranykor Alapítvány Idősek Otthonában – az indoklás szerint – valótlan dolgokat állítottak az ombudsman munkatársainak, ezzel veszélyeztetve az Otthon fennállását, működését. A két jogszabályi előírást valamint a jogbiztonsághoz fűződő jogot is sértő felmondás, egyúttal pedig az alapvető jogok védelmének érvényesülését veszélyeztető eljárás miatt Székely László alapjogi biztos a legfőbb ügyészhez, a megyei kormánymegbízotthoz és az Alapítvány kuratóriumához fordult.
Az alapvető jogok biztosa a nemzeti megelőző mechanizmus feladatkörében eljárva helyszíni látogatásokon is vizsgálja a bentlakásos intézmények, intézetek helyi viszonyait. Az esetlegesen előforduló jogi és egyéb sérelmeket az ombudsman munkatársai előre be nem jelentett látogatásokon is felmérhetik. Ezt a tevékenységet és a vizsgált hatóságok, tisztviselők, tisztségviselők kötelezettségeit két törvény is szabályozza.
Az ellátási szerződések felmondását alátámasztó indoklás rendeltetésében, szellemében és betűjében is sérti a két törvényt. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény szerint ugyanis senkit sem érhet hátrány azért, ha információkat közöl a biztossal és a nemzeti megelőző mechanizmus feladatainak teljesítésére általa felhatalmazott munkatársaival. A 2011. évi CXLIII. törvénnyel kihirdetett kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni egyezmény fakultatív jegyzőkönyve nyomatékkal tartalmazza, hogy „semmilyen hatóság és tisztviselő nem rendelhet el, nem alkalmazhat, nem engedélyezhet, és nem tűrhet el semmilyen személy vagy szervezet elleni szankciót, ha az illető a nemzeti megelőző mechanizmussal akár valós, akár hamis információkat közölt, és az adott személyt vagy szervezetet semmiféle más jellegű hátrány sem érheti”.
Az idősotthon illetékeseinek erről tudomással kellett bírniuk, hiszen az ombudsman munkatársai a látogatás kezdetén átadták nekik a megbízólevelüket, amelyben az idézett törvényi előírás egyértelműen szerepelt.
A felmondásokat a jogi aggályokon túl különössé teszi az a kérdés is, hogy vajon honnan értesült hitelesen az Otthon vezetése arról, amit szerintük a három ellátott az ombudsman munkatársainak mondott? A személyes találkozáson ugyanis az Otthon képviselője nem vehetett részt. Az alapvető jogok biztosa, mint nemzeti megelőző mechanizmus pedig érdemben még nem vizsgálta ki az Otthon lakóitól kapott információkat, tehát el sem készülhetett a jelentése, amely a látogatás tapasztalatait és az ott elhangzottakat tartalmazza majd. Mindezek alapján a felmondásban megjelölt indok minden alapot nélkülöz – állapította meg az ombudsman.
A jogszabályi rendelkezések szerint egyébként az Otthon lakóját abban az esetben sem érhetné hátrányos intézkedés, ha az alapvető jogok biztosa az ellátottól kapott tájékoztatás birtokában tenne bármilyen megállapítást a jelentésében.
Az ellátási szerződés felmondása ilyen háttérrel sérti a jogbiztonsághoz fűződő jogot, egyúttal pedig veszélyezteti az alapvető jogok védelmének érvényesülését. Ezért Székely László ombudsman a legfőbb ügyész eljárását kezdeményezte. A Pest Megyei Kormányhivatal vezetőjét felkérte, hogy 15 napon belül folytasson ellenőrző vizsgálatot az intézményben. Az Otthon kuratóriumi elnökét pedig felhívta arra, hogy vonja vissza a három ellátási szerződés jogellenes felmondását és a jogsértő eljárás megszüntetéséről 30 napon belül küldjön értesítést.
