A jogalkotó a jogokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést igyekszik biztosítani a fogyatékos emberek számára, például állatasszisztált rehabilitáció útján. Hiába azonban az igyekezet, ha olykor még a közintézmények sincsenek tisztában a fogyatékos személyek plusz jogosítványaival.
A jogszabályok számos kivételt állapítanak meg a hétköznapi kutyatartás szabályaihoz képest a segítő kutyákra vonatkozóan. Kedvező, hogy az éves ebrendészeti hozzájárulás és az ebzárlat követelményei alól mentesül minden segítő kutyát alkalmazó személy. A szabálysértési törvény szigora is enyhébb e körben: példaként a póráz és szájkosár-viselés kötelezettsége alóli mentesség említhető.
A legjelentősebb könnyítések a helyhasználat tekintetében érvényesek. Számos helyre (közintézmények) belépési jogosultság illeti meg a segítő kutyát tartót a hétköznapi kutyatartóval szemben. A helyhasználati jogok gyakorlásának azonban vannak feltételei, mint az állategészségügyi követelményeknek való megfelelés, illetve megkülönböztető jelzés alkalmazása.
Nem véletlen, hogy a jogsértések is leginkább a szélesebb körű helyhasználati jogosultságokhoz kapcsolódnak. Több eljárás indult az Egyenlő Bánásmód Hatóság, illetve az Alapvető Jogok Biztosa előtt, aminek tárgya, hogy a segítő kutyát használó személyt nem engedték be élelmiszerüzletbe, múzeumba, vagy repülőgépre. Nemrég a Wizz Air Hungray Kft. volt érintett.
A legtöbb esetben a portaszolgálat tagadja meg a belépést. Különösen vidéken értetlenek a segítő kutyákkal kapcsolatban, a kutyákról kialakított képhez még nem tartozik hozzá, hogy azok fegyelmezett munkavégzésre képesek. A Kutyával az Emberért Alapítvány információi alapján a jogsérelmek legfőbb oka a tájékozatlanság. A szakmai szervezetek ezért jelentős tájékoztatási tevékenységet végeznek, aminek érezhető a hatása. A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége állítása szerint javuló a tendencia a jogsértéseket illetően.
