A macedón mellett az elmúlt héttel az albán nyelv is hivatalosan használható Macedónia egész területén, miután az erről szóló törvény megjelent a hivatalos közlönyben.
A szkopjei sajtó jelentései szerint a megszokottól eltérően a jogszabályt nem az államfő írta alá, és küldte tovább közzétételre, hanem a macedón parlament elnöke. Talat Xhaferi a közösségi médiában jelentette be, hogy aláírta az albán nyelvet is hivatalossá tevő törvényt, és továbbküldte a hivatalos közlönynek megjelentetésre. Miután a jogszabály szövege kedden megjelent, az albán nyelv is hivatalosan használható Macedónia egész területén. A sajtó arra is felhívta a figyelmet, ez azt jelenti, hogy az albán kisebbségi házelnök ezentúl akár albán nyelven is vezetheti a képviselőház üléseit. Egyelőre nem lehet tudni, hogy Talat Xhaferi élni kíván-e ezzel a lehetőséggel.
A nyelvtörvényt először tavaly januárban fogadta el a törvényhozás, de Gjorge Ivanov államfő nem írta alá, és visszaküldte a parlamentnek. Ezt követően az ellenzék rekordmennyiségű, mintegy 36 ezer módosító indítványt nyújtott be hozzá. Tavaly márciusban a képviselők a módosító indítványok megvitatása nélkül szavaztak a jogszabályról. A módosító indítványokat azzal az indoklással utasították el, hogy a törvény alkotmányosságát kérdőjelezik meg, ez pedig nem a képviselőház, hanem az alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik. A köztársasági elnök viszont közölte, továbbra sem írja alá a jogszabályt, mert azt szerinte törvénytelenül fogadták el. Az alkotmánybíróság azóta sem nyilatkozott a törvény alkotmányosságáról, és mindeddig nem lehetett tudni, milyen módon léphetne hatályba, a macedón alkotmányban ugyanis nincsen olyan szabályozás, amely az ilyen esetekre vonatkozna.
A jobboldali ellenzék most azt közölte: a házelnök és a hivatalos közlöny bűncselekményt követett el, mert az államfő aláírása nélkül megjelentetni egy törvényt “olyan bűncselekménynek számít, amely nem évül el, és amiért börtönbüntetés jár”.
A korábbi nyelvtörvény 2001-ben született, miután fegyveres konfliktus alakult ki az albán lázadók és a kormányzati erők között. Ennek értelmében mindenütt, ahol az albán kisebbség tagjainak a száma meghaladja az összlakosság 20 százalékát, hivatalos nyelvként használható az albán. A 2,1 milliós Macedónia lakosságának mintegy egyharmada albán nemzetiségű. Az új jogszabály szerint viszont a lakosság összetételétől függetlenül mindenhol hivatalosan használható az albán nyelv is.
Gjorge Ivanov az ország nevének megváltoztatásáról szóló jogszabályt sem írta alá, mert alkotmányellenesnek tartja, ahogyan azt az eljárást sem tartja elfogadhatónak és törvényesnek, amelynek keretében az erről szóló macedón-görög egyezményt a parlament ratifikálta. Ennek ellenére a törvényhozás már a szükséges alkotmánymódosítást is megszavazta, és várhatóan rövid időn belül a délszláv országot Észak-Macedóniának fogják hívni. A jobboldali államfő aláírásának híján feltételezhetően ezt is a házelnök látja majd el kézjegyével, és küldi el megjelentetésre.
Kapcsolódó cikk:
