A Parlament az „à la carte Európa” és a másodosztályú tagság ellen foglalt állást egy csütörtöki szavazás során. A képviselők számba vették a tagállami integráció eltérő módozatait, amelyeket az európai szakzsargonban az „à la carte Európa”, „változó geometria”, „többsebességes Európa” vagy „első- és másodosztályú tagság” kifejezésekkel írnak le. A differenciálódást az európai projekt hasznára kellene fordítani ahelyett, hogy a folyamat veszélybe sodorja az Uniót, figyelmeztettek a képviselők.
Felaprózódás helyett rugalmasság
A képviselők szerint a tagállami integráció eltérő mértéke elfogadható, mivel egyes európai projektek elindításakor csak rugalmasság biztosításával vihető tovább az integrációs folyamat. Azonban a képviselők visszautasítják, hogy a differenciált integráció „az Unió jövőjére nézve innovatív útvonallá” vagy stratégiai prioritássá váljon.
A Parlament szerint a tagállamok megegyezésén alapuló, eltérő mértékű integrációra mint pragmatikus, második legjobb megoldásra kell tekinteni, amelynek alkalmazása minden EU-tag előtt nyitva áll. A módszer egyes szakpolitikák terén alkalmazható, átmeneti megoldás a hatékonyabb és egységes döntéshozatal felé vezető úton. Semmiképp sem áshatja alá az „egyre szorosabb Unió létrehozásának folyamatát” vagy vezethet első- és másodrangú EU-tagság kialakulásához. A képviselők felhívják a figyelmet a politikai és intézményes felaprózódás veszélyére, illetve a döntéshozatali folyamat még bonyolultabbá válására: mindkét folyamat oda vezet, hogy az Unió még nehezebben érthető lesz az európaiak számára.
Kevesebb országonkénti eltérés a következő uniós szerződésben
A tagállamok eltérő formát öltő és különböző mélységig ható integrációjának rendszerbe foglalása céljából a képviselők az uniós szerződések felülvizsgálatát javasolják. A felülvizsgálat során:
- meg kell szüntetni az elsődleges uniós jogszabályok alóli állandó kivételeket (a brexit lehetőséget ad arra, hogy a „kívülmaradási” modell helyett a „részvételi” modell irányába mozduljon a jogalkotás);
- a tagállamoknak minden egyes szakpolitika terén teljes mértékben be kell tartaniuk az elsődleges uniós jogot;
- a tagállamoknak teljes mértékben tiszteletben kell tartaniuk az uniós alapértékeket és a jogállamiságot; e téren a tagállamok között semmilyen eltérés nem fogadható el; és
- „valamilyen partnerségi formátumot” biztosítani kell az olyan országok számára, amelyek nem akarnak vagy nem tudnak teljes mértékben megfelelni az elsődleges uniós jognak.
A nem törvényerejű állásfoglalást 446 szavazattal, 138 ellenszavazat és 19 tartózkodás mellett fogadták el.
Háttér
A tagállamok uniós integrációjának sebessége, az integráció által érintett terület és az integráció mélysége eltérő lehet. A differenciált integráció az alábbi szabályozott formákat öltheti:
- Megerősített együttműködés a tagállamok egy-egy csoportja között (konkrét témák, például a válásokra vonatkozó jogszabályok területén)
- Állandó strukturált együttműködés (a biztonság és a védelem területén)
- Pár ország állandó kívülmaradási jogot kért egyes uniós szabályzás alól (Dánia például kívül marad az eurón és a schengeni rendszeren)
- Átmeneti intézkedések az újonnan belépő tagállamokban (együttműködési és ellenőrzési mechanizmus vagy ideiglenes eltérés az uniós szabályzástól)
Az eltérő mértékű integráció megítélése tagállamonként változó. Egyes országokban pozitív jelenségként írják le, mert a nagyobb fokú integráció esetén gyorsabb az előrelépés, máshol – köztük Magyarországon – viszont kedvezőtlennek ítélik a differenciált integráció folyamatát, mert álláspontjuk szerint az első- és másodosztályú tagok csoportját eredményezi.
