Az Európai Bizottság cselekvési tervet terjeszt elő annak érdekében, hogy fokozza a hatékonyságot, az átláthatóságot és a jogbiztonságot a teljeskörűen működő egységes piacot szolgáló harmonizált szabványok kidolgozása terén.
A nagyrészt önként és az ipar kezdeményezésére elfogadott szabványok – az A4-es papírméretről a légzsákokon keresztül az 5G technológiáig – csökkentik a költségeket, ösztönzik az innovációt, biztosítják a különböző eszközök és szolgáltatások közötti interoperabilitást, és elősegítik a vállalkozások piacra jutását. Az EU számos területen alkalmaz harmonizált szabványokat, így a vegyi anyagok, az az építési termékek, a kozmetikumok, a játékok biztonsága, az orvostechnikai eszközök és a csomagolás területén. A Bizottság a november 22-dikén előterjesztett intézkedésekkel az érdekelt felek igényeire reagál, és biztosítani kívánja, hogy az európai szabványosítási rendszer megfeleljen a gyorsan változó technológiai fejlődés, a kialakuló gazdasági trendek és növekedési modellek kihívásainak, egyúttal előmozdítsa a nemzetközi és globális szabványokkal való szinergiákat.
Elżbieta Bieńkowska, a belső piacért, valamint az ipar-, a vállalkozás- és a kkv-politikáért felelős biztos a következőket mondta: „A szabványokat gyakran technikai kérdésnek tekintik, azonban fontos gazdasági hatást fejtenek ki és hatásuk nap mint nap érzékelhető a vállalatok és a fogyasztók számára. A jól működő szabványosítási rendszer segíteni fogja Európát abban, hogy megtartsa lépéselőnyét, és igazodjon azokhoz a változásokhoz és lehetőségekhez, amelyeket a dolgok internete, a nagy adathalmazok, a korszerű gyártás, a robotika, a háromdimenziós nyomtatás, a blokklánc technológiák és a mesterséges intelligencia kínálnak. Ugyanakkor biztosítani kívánjuk, hogy szabványaink magas szintű biztonságot, egészség-, fogyasztó- és környezetvédelmet garantáljanak az európai polgárok védelme érdekében.”
A közlemény áttekintést ad az európai szabványosítási rendszer működéséről, felméri az elmúlt években elindított kezdeményezések eredményeit, és előterjeszti az alábbi négy kulcsintézkedést, amelyeket a Bizottság haladéktalanul megtesz annak érdekében, hogy fokozza a hatékonyságot, az átláthatóságot és a jogbiztonságot a harmonizált szabványok kidolgozásában részt vevő szereplők számára:
- az Európai Unió Hivatalos Lapjában még közzé nem tett harmonizált szabványok terén fennálló lemaradás lehető leggyorsabb megszüntetése,
- a belső döntéshozatali folyamatok észszerűsítése, különös tekintettel az arra vonatkozó döntésekre, hogy harmonizált szabványokra való hivatkozásokat tesznek közzé a Hivatalos Lapban,
- iránymutatás kidolgozása a szabványosítási rendelet végrehajtásának gyakorlati vonatkozásairól,
- a tanácsadói rendszer folyamatos megerősítése a harmonizált szabványok gyors és megbízható értékelésének és a Hivatalos Lapban kellő időben való közzétételének elősegítése érdekében.
A Bizottság továbbra is együttműködik valamennyi érintett partnerrel, hogy biztosítsa a teljeskörűen működő egységes piac sarokkövét jelentő európai szabványosítás tartós sikerességét.
Háttér
Az európai szabványok valamennyi uniós tagállamban felváltják a potenciálisan ellentmondó nemzeti szabványokat, így megkönnyítik e szabványok felhasználóinak bejutását az egységes piacra. A szabványok ily módon hozzájárulnak az egységes piac elmélyítéséhez. Az európai és nemzetközi szabványok szoros összehangolásának előmozdítása révén az Európai Unió a bevált módszereket is exportálja, és erősíti a szinergiákat a globális értékláncokban. Ez pedig növeli a kereskedelmi forgalmat, és lehetőségeket teremt az európai vállalkozások számára tevékenységük bővítésére.
A harmonizált szabvány valamely elismert európai szabványügyi szerv által, az Európai Bizottság felkérésére kidolgozott európai szabvány. E szabványok az uniós jog részévé válnak, és alkalmazásuk esetén az egész egységes piacon biztosítják a gyártók számára az uniós jogszabályok követelményeinek való megfelelés vélelmét. Ez pedig lényeges jogbiztonságot nyújt a felhasználók számára, ugyanakkor lehetővé teszi a kis- és középvállalkozásoknak, hogy többletköltségek nélkül hozzanak forgalomba az uniós jogszabályoknak megfelelő termékeket.
Az európai szabványosítási rendszer a Bizottság és a szabványosítási közösség közötti köz-magán társuláson alapul. A 2013-ban hatályba lépett szabványosítási rendelet új szerep- és felelősségmegosztást vezetett be a rendszer szereplői között. Emellett szilárd keretet biztosít az inkluzivitási követelményeknek, lehetővé téve, hogy a szabványosítási folyamat során figyelembe vegyék a kis- és középvállalkozások, a fogyasztók és a munkavállalók érdekeit, valamint a környezetvédelmi szempontokat.
A Bizottság azt a feladatot kapta, hogy értékelje az európai harmonizált szabványokat. Biztosítania kell továbbá, hogy ezek a szabványok összeegyeztethetők legyenek a releváns harmonizált uniós jogszabályok követelményeivel. Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata megerősítette e feladat fontosságát, és kiemelte annak jogi következményeit.
