Támogatásukról biztosították a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről szóló megállapodás tervezetét hétfőn a bennmaradó európai uniós tagállamok szakminiszterei.
Gernot Blümel, az EU soros elnökségét betöltő Ausztria képviselője a brüsszeli tanácsülést követően azt hangoztatta, hogy van esély a brit kilépési folyamat első, “nehéz szakaszának” lezárására, miközben sikerült megőrizni a huszonhetek egységét.
“Örülök, hogy a miniszterek támogatásukról biztosították az egész csomagot” – mondta Michel Barnier uniós Brexit-ügyi főtárgyaló, aki szerint a technikai szinten múlt héten elfogadott tervezet tisztességes és kiegyensúlyozott.
“Döntő pillanathoz értünk a folyamatban” – fogalmazott.
Elmondta, a dokumentumban üresen hagyták az Egyesült Királyság távozását követő átmeneti időszak lehetséges meghosszabbításának legvégső dátumát, de remélhetőleg erről még a vasárnapi rendkívüli uniós csúcstalálkozót megelőzően sikerül egyezségre jutni.
Sajtóhírek szerint Barnier nemrég felvetette az átmeneti időszak 2022. december 31-ig tartó meghosszabbításának lehetőségét, az ezt firtató kérdésekre ugyanakkor nem kívánt reagálni a hétfői sajtótájékoztatóján.
Több uniós tagállam képviselője leszögezte, hogy nem nyithatók újra a tárgyalások a megállapodástervezetről, annál jobb kompromisszumot ugyanis nem lehet elérni.
Az Európai Bizottság kedden le akarja zárni a jövőbeli EU-brit kapcsolatokról szóló politikai nyilatkozat véglegesítését, amelyet a kiválási szerződéshez akarnak csatolni. A tagállamoknak ezután még lenne 48 órájuk kiértékelni, a vasárnapi rendkívüli Brexit-ügyi uniós csúcstalálkozón pedig ezt is aláírnák a tervek szerint.
A tervezetről majd még a brit parlamentnek is szavaznia kell, ennek kimenetele viszont egyelőre közel sem egyértelmű, sőt az elutasítás tűnik valószínűbbnek.
A brit miniszterelnök szerdán Brüsszelbe utazik. A Downing Street szűkszavú keddi tájékoztatása szerint Theresa May szerda este Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével tárgyal a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) utáni kapcsolatok keretrendszeréről.
Theresa May: A Brexit után az EU-munkavállalók sem állhatnak “a sor elejére”
A brit miniszterelnök szerint az Egyesült Királyság EU-tagságának megszűnése (Brexit) után az uniós tagországokból érkező munkavállalók nem állhatnak majd be mások elé “a sor elejére”.
Theresa May a Brit Iparszövetség (CBI) hétfőn Londonban rendezett éves kongresszusán felszólalva kijelentette: az Egyesült Királyság értékeli azt a hozzájárulást, amelyet a bevándorlás nyújt hosszú évek óta a brit gazdaság fejlődéséhez. A kormányfő szerint a külföldről érkezők a jövőben, a Brexit után is kedvező hatást gyakorolnak majd az ország életére.
Hozzátette ugyanakkor: az EU-tagság megszűnése után teljes mértékben a brit kormány hatáskörébe tartozik majd annak ellenőrzése, hogy ki utazhat be az Egyesült Királyságba.
Theresa May szerint ennek megfelelően megszűnik az a helyzet is, hogy az Európai Unióból érkezők szakképzettségüktől vagy szakmai tapasztalataiktól függetlenül “beállhatnak a sor elejére, a Sydneyből érkező mérnökök vagy a Delhiből érkező szoftverfejlesztők elé”.
A brit kormányfő szerint a majdani új bevándorlási rendszer nem azt veszi majd figyelembe, hogy ki honnan jött, hanem azt, hogy miben tehetséges, milyen szakképesítést tud felmutatni.
Theresa May szerint ez szolgálja a brit üzleti szektor érdekeit is, mivel egy ilyen bevándorlási rendszer alapján az Egyesült Királyság az egész világon vonzó helyszínné válhat “a legragyogóbb elmék” számára.
A brit kormányfő által hétfőn felvázolt majdani bevándorlási rendszer gyakorlatilag megfelel a brit belügyminisztérium mellett működő, de hivatalosan független bevándorlási tanácsadó szervezet (Migration Advisory Committee – MAC) nemrégiben ismertetett ajánlásainak.
A MAC javaslatcsomagja szerint a Brexit után alapesetben már nem lenne indokolt az EU-ból és a máshonnan érkezők nagy-britanniai letelepedésének és foglalkoztatásának egymástól eltérő szabályozása, mivel a migráció gazdasági hatása nem alapvetően a külföldi munkavállalók nemzetiségétől, hanem szakképzettségüktől, koruktól, foglalkoztatottsági rátájuktól és az általuk igénybe vett közszolgáltatásoktól függ.
A MAC jelentése hangsúlyozta azonban azt is, hogy a Nagy-Britanniában dolgozó külföldi EU-munkavállalók a brit költségvetés és a szociális ellátórendszer jelentős nettó befizetői: a 2016-2017-es pénzügyi évben 4,7 milliárd fonttal (1700 milliárd forinttal) több adót fizettek az általuk igénybevett jóléti ellátások és közszolgáltatások költségénél.
A brit üzleti szektor szakmai szervezetei jó ideje folyamatosan figyelmeztetik a brit kormányt arra, hogy a külföldi EU-munkaerő alkalmazása a Brexit után is alapvető fontosságú lesz a brit gazdaság és a közszolgáltatások számára, a munkavállalók szakképesítésétől függetlenül.
A Brit Vendéglátóipari Szövetség (BHA) legutóbbi felhívásában közölte: a brit éttermekben dolgozó felszolgálók 75 százaléka, a szakácsok 25 százaléka, a szállodák takarítási és egyéb fenntartási feladatokat ellátó személyzetének 37 százaléka más EU-tagállamokból érkezett.
A hét legnagyobb brit építőipari szakmai szervezet nemrégiben közzétett közös felhívásában hangsúlyozta, hogy országos átlagban 12,6 százalék, Londonban viszont csaknem 50 százalék a külföldi EU-munkavállalók aránya a súlyos munkaerőhiánnyal küszködő építési ágazatban.
A Brit Iparszövetség vezérigazgatója a CBI hétfői kongresszusán, Theresa May előtt tartott beszédében súlyosan bírálta a kormány Brexit-stratégiáját.
Carolyn Fairbairn kijelentette: a Brexit “felemészti” a kormány minden adminisztratív kapacitását, és “felemészti a brit üzleti szektort is”.
A CBI vezetője szerint a szervezet tagvállalatai több százmillió fontot költenek arra, hogy felkészüljenek a legrosszabb Brexit-forgatókönyvekre, és ebből egyetlen penny sem a munkahelyteremtést vagy az új termékek kifejlesztését szolgálja.
Más országok saját versenyképes jövőjüket formálják, miközben a londoni Westminster kormányzati negyede “él a maga beszűkült világában, amelyben szélsőséges álláspontok is dominánssá válhatnak”.
Ez nagy tétekben űzött hazárdjáték, amelynek következményei között lehet az is, hogy az Egyesült Királyság megállapodás nélkül esik ki az EU-ból – fogalmazott a CBI vezetője.
