Egy élelmiszer íze nem részesülhet szerzői jogi védelemben. Egy élelmiszer íze ugyanis nem tekinthető „műnek” – áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.
A C-310/17. sz. ügyben hozott ítélet – Levola Hengelo BV kontra Smilde Foods BV
A „Heksenkaas” egy holland zöldség- és frisstermék-kereskedő által 2007-ben készített tejszínes, zöldfűszeres krémsajt. Az e terméken fennálló szellemi tulajdonjogok jelenleg a holland jog szerint bejegyzett Levolát illetik meg, akire e kereskedő a jogokat átruházta.
2014 óta gyártja a holland jog szerint bejegyezett Smilde a „Witte Wievenkaas” nevű terméket egy hollandiai áruházlánc számára.
Arra hivatkozva, hogy a „Witte Wievenkaas” gyártása és értékesítése sérti a „Heksenkaas” ízén fennálló szerzői jogait, a Levola azt kérte a holland bíróságoktól, hogy kötelezzék a Smildét egyebek mellett e termék gyártásának és értékesítésének abbahagyására. A Levola egyrészt kifejtette, hogy a „Heksenkaas” íze műként szerzői jogi védelemben részesül, és másrészt, hogy a „Witte Wievenkaas” íze e mű többszörözésének minősül.
Az ezen ügyben fellebbezés alapján eljáró Gerechtshof Arnhem-Leeuwarden (Arnhem-Leeuwardeni fellebbviteli bíróság, Hollandia) azt kérdezi a Bíróságtól, hogy egy élelmiszer íze részesülhet-e a szerzői jogról szóló irányelv1 értelmében védelemben.
A Bíróság ítéletében kiemeli, hogy egy élelmiszer íze csak akkor részesülhet szerzői jogi védelemben ezen irányelv értelmében, ha ezen íz az említett irányelv szerint „műnek” minősülhet. A műnek minősülés mindenekelőtt feltételezi, hogy az érintett tárgy eredeti szellemi alkotás.
Ezen felül megköveteli ezen eredeti szellemi alkotás „kifejezését”.
A Kereskedelmi Világszervezet keretében elfogadott, a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás, melyhez az Unió csatlakozott2, és a Szellemi Tulajdon Világszervezetének a szerzői jogról szóló szerződése3, amelynek az Unió részes fele, értelmében ugyanis a kifejezések, és nem az önmagukban vett ötletek, eljárások, működési módszerek, illetve matematikai műveletek részesülhetnek szerzői jogi védelemben.
Következésképpen, a „műnek” az irányelv értelmében vett fogalma szükségszerűen magában foglalja a szerzői jogi védelem tárgyának kifejeződését, amely lehetővé teszi, hogy azt kellő pontossággal és objektivitással azonosítani lehessen.
Ebben az összefüggésben a Bíróság megállapítja, hogy a pontos és objektív azonosítás lehetősége hiányzik egy élelmiszer ízének esetében.
Ezzel kapcsolatban a Bíróság kimondja, hogy ellentétben például az irodalmi művekkel, a festészeti és filmalkotásokkal, vagy a zeneművekkel, amelyek pontos és objektív kifejezések, egy élelmiszer ízének azonosítása lényegében ízérzeteken és -tapasztalatokon alapul, amelyek szubjektívek és változóak. Ez utóbbiak többek között a szóban forgó élelmiszert kóstoló személyhez kapcsolódó tényezőktől függnek, mint e személy kora, étkezési preferenciái, táplálkozási szokásai, valamint azon környezettől vagy kontextustól, amelyben e terméket megkóstolja.
Ezenfelül egy élelmiszer ízének pontos és objektív azonosítása, amely lehetővé tenné annak más, hasonló termékek ízétől való megkülönböztetését, nem lehetséges technikai eszközökkel a tudományos fejlődés jelenlegi állása szerint.
E körülmények között a Bíróság azt a következtetést vonja le, hogy valamely élelmiszer íze nem minősíthető „műnek”, és ennél fogva nem részesülhet szerzői jogi védelemben az irányelv értelmében.
_________________________________________________________________________________
1Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2001. L 167., 10. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 230. o.; helyesbítések: HL 2008. L 314., 16. o.; HL 2014. L 10., 32. o.).
2A Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó, 1994. április 15-én Marrakeshben megkötött – a többoldalú tárgyalások uruguayi fordulóján (1986–1994) elért megállapodásoknak a Közösség nevében a hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében történő megkötéséről szóló, 1994. december 22-i 94/800/EK tanácsi határozattal jóváhagyott – egyezmény 1. C) mellékletét képező, a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás (HL 1994. L 336., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 11. fejezet, 21. kötet, 80. o.).
3A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) által Genfben, 1996. december 20-án elfogadott WIPO szerzői jogi szerződése (kihirdette: 2004. évi XLIX. törvény), amely 2002. március 6-án lépett hatályba. Ezt a szerződést az Európai Közösség nevében a 2000. március 16-i 2000/278/EK tanácsi határozat (HL 2000. L 89., 6. o.; magyar nyelvű különkiadás 11. fejezet, 33. kötet, 208. o.) hagyta jóvá.
