Az Alkotmánybíróság friss határozatában hangsúlyozta: a nyilvános helyen, akár egy bírósági tárgyaláson készült, nem sértő, az érintett közszereplőt tárgyilagosan ábrázoló felvétel általában nyilvánosságra hozható engedély nélkül, ha az közérdeklődésre számot tartó eseményről szóló tudósításhoz kapcsolódik. A szólásszabadság személyiségvédelmi határainak meghatározásakor az Alkotmánybíróság következetesen annak tulajdonít döntő jelentőséget, hogy közügyek vitájában megfogalmazott álláspont képezi-e a vizsgálat tárgyát.
Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügy alperese, az indítványozó egy internetes hírportál kiadója. A hírportálon egy fényképpel illusztrált cikk jelent meg az akkor közszereplőnek számító felperesről. A fénykép évekkel korábban, a felperes ellen folytatott büntetőeljárás során, jogsértően készült, mivel a készítéskor hatályos szabályok szerint megsértette a felperes személyiségi jogait. A felperes az indítványozó hírportál ellen a kép felhasználása miatt pert indított, azonban a bíróság a keresetet elutasította, arra hivatkozással, hogy az azóta hatályba lépett szabályozás szerint egy olyan büntetőügy, amely a felperes közszereplőként elkövetett magatartását vizsgálja, a nyilvánosságra tartozik, így az indítványozó bízhatott a kép újrafelhasználásának jogszerűségében. A felperes fellebbezett, amelyet a Fővárosi Ítélőtábla alaposnak talált. Az Ítélőtábla álláspontja szerint a büntetőeljárás keretében tartott bírósági tárgyaláson közszereplő személyről is csak a hozzájárulása alapján készíthető hang- vagy képfelvétel, ezt pedig a felperes kifejezetten megtiltotta. Az indítványozó az Alkotmánybírósághoz fordult, mivel az ítéletet ellentétesnek tartotta a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságával.
A testület határozatában leszögezte, hogy a jogvita tárgyát képező fénykép, és a cikk, amelyhez kapcsolódott, közérdeklődésre számot tartó eseményről szóló tudósításnak minősül, amelyben a közszereplő felperes – mint korábbi miniszter – közvetlen, személyes érintettsége köztudomású tény. Az indítványozó által közölt cikkre ezért vonatkozik a közügyek vitatását megillető kiemelkedő alkotmányos védelem.
A testület aláhúzta: még ha a jogvita tárgyát képező képfelvétel elkészítését korábban a bíróság jogsértőnek is mondta ki, most már ez a fénykép létezik, felhasználásának alkotmányossága pedig külön vizsgálandó. A cikk emellett egyértelművé teszi, hogy a büntetőeljárás már jogerősen lezárult, a felperest pedig jogerősen felmentették a hivatali visszaélés vádja alól, ezért megállapítható, hogy a beszámoló az eljárás eredményéről objektív módon tudósított. A fénykép nem ábrázolja megalázó helyzetben, súlyosan bántó vagy az emberi méltóság korlátozhatatlan lényegét sértő módon a felperest.
A jogvita tárgyát képező fényképnek a felperes hozzájárulása nélküli felhasználása tehát jelen ügyben nem alkalmas az objektív méltóságérzet megsértésére, a felperes képmáshoz fűződő jogának arányos korlátozását jelenti, és nem minősül visszaélésnek a sajtószabadság gyakorlásával.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság határozatában megsemmisítette a Fővárosi Ítélőtábla ítéletét. A határozat teljes szövege elérhető az Alkotmánybíróság honlapján. A határozathoz Czine Ágnes alkotmánybíró párhuzamos indokolást csatolt, Salamon László és Stumpf István alkotmánybíró különvéleményt fűzött.
