A kartellezés hátrányos következményekkel jár a kartellezők üzletfelein túl végső soron a fogyasztókra nézve is. A közelmúltig azonban nem volt reális lehetőség arra, hogy a fogyasztók az őket ért károkat közvetlenül, bíróság előtt is érvényesíthessék. A közvetlen igényérvényesítés lehetőségét az Európai Parlament és Tanács 2014/104/EU Irányelve teremtette meg, melyet Magyarország 2016-ban ültetett át a Versenytörvénybe.
A versenyjog alapvető közvetlen funkciója, hogy tiltsa és szankcionálja a tisztességtelen piaci magatartásokat – teszi mindezt a nagyobb társadalmi jólét közvetett céljáért – melyek egyik leggyakoribb formája a kartellezés. A vállalatok a kartellezés során közösen, a verseny torzításával vagy teljes kikapcsolásával állapítják meg áraikat (vagy az egyéb piaci feltételeket), magasabban, mint amilyen ár természetes körülmények között, tiszta versenyhelyzetben kialakulna. Ez a magatartás hátrányos következményekkel jár a kartellezők üzletfeleire, végső soron a fogyasztókra nézve is. A közelmúltig azonban nem volt reális lehetőség arra, hogy a fogyasztók az őket ért károkat közvetlenül, bíróság előtt is érvényesíthessék. A kartellező vállalatokat a GVH több szempontot mérlegelve – így a fogyasztókat ért károkat is – bírságolta. Ezek a bírságok mértéküket tekintve alkalmasak voltak a gazdaságban okozott károk reparációjára, valamint elrettentő erővel is szolgálhattak. Ilyen bírságokat kaptak cégek a kábel-kartell ügyben, vagy a dízel-botrány kapcsán.
A közvetlen igényérvényesítés lehetőségét az Európai Parlament és Tanács 2014/104/EU Irányelve teremtette meg, melyet Magyarország 2016-ban ültetett át a Versenytörvénybe.
A továbbiakban a kartellek magánjogi következményei közül a kártérítéssel foglalkozunk részletesen a CHSH Dezső és Társai Ügyvédi Iroda segítségével.
A kártérítésre jogosultak
Az Irányelv kártérítésre jogosultnak tekint mindenkit, aki a versenyjogi jogsértés következtében kárt szenvedett, a versenytörvény pedig egyértelművé teszi, hogy a kártérítési igényre való jogosultság nem függ a termelési láncban elfoglalt pozíciótól. Ez a kartellezéssel okozott károk jellegzetességeiből fakad: a kartell-ár nem csak a kartellezésben résztvevő vállalattól vásárlót érinti (közvetlen hatás), hanem a közvetlen vevőtől vásárló további vállalkozások további eladási árait is, így az eladási láncolat többi szereplője is károsodhat (közvetett hatás). Ezt a folyamatot kiválóan szemlélteti a következő ábra:
Forrás: Dr. Simone Kohnz, Economic fundamentals of the quantification of antitrust damages c. előadása, 2018. április 11., Budapest
A kártérítés jogalapja
„A versenytörvény bármilyen kártérítés alapjául a versenyjogi jogsértést nevezi meg, amit az Irányelv az EUMSz 101. és 102. cikkének megsértésével azonosít. Ez nagyon tág fogalmat jelent, ami nem csak a kartellezést foglalhatja magában, hanem például az erőfölénnyel való visszaéléseket is. A törvény azonban vélelmezi a kár bekövetkeztét, ha bizonyított, hogy a jogsértés kartellt valósított meg.” – mondta el Kocsis Márton a CHSH Dezső és Társai vezető ügyvédje.
A kartellekkel okozott károk mértéke
A kartellekkel okozott károk nem is elsősorban egyéni ügyekben (bár a hatás esetenként itt is jelentős lehet), hanem összességükben mutatják meg legjobban kiemelt jelentőségüket. A GVH – saját számítása szerint – 97 milliárd forint megtakarítást ért el a magyar gazdaságban a kartellek felderítésével és szankcionálásával 2009 és 2014 között. Ugyancsak jó példa, a GVH által az autópálya kartellben megállapított kár mértéke: a kartell 28%-os, közel 28 milliárd forintos árnövekedéshez vezetett, ez az összeg több mint Pécs éves költségvetése. A Paksi Atomerőmű bérszámfejtő szoftverével kapcsolatos tenderek során kialakult kartell 46%-os áremelést okozott, az ügyben keletkezett kár összege tizenöt-húsz falu teljeskörű internet-hozzáférését lehetővé tevő WiFi átjátszótorony építését fedezhette volna. Ezek pedig csak a legszemléletesebb példák arra, hogy a kartellek milyen mértékű kárt okoznak a magyar gazdaságra – és így végső soron a fogyasztókra.
Az egyén kárának meghatározására az Irányelv a teljes kártérítés elvét alkalmazza, ami azt jelenti, hogy a károsultat olyan helyzetbe kell hozni, mintha a jogsértés nem következett volna be, vagyis amilyen helyzetbe a jogsértés hiányában feltételezhetően került volna. A kártérítés így kiterjedt az elmaradt haszonra és a kamatokra is a tényleges veszteségen túl. A teljesség elvéből fakad továbbá a közvetett károsultak kártérítési jogosultsága is, azzal, hogy az Irányelv meghatároz egy felső határt is a kártérítés mértékének: az – a káron szerzés általános tilalmából fakadóan – nem haladhatja meg ugyanis a felperesnek okozott teljes kárt. Ennek jelentősége akkor van, ha a felperes nem a közvetlen vevő, hanem több személyből álló károsulti láncolatról van szó. Ugyanakkor a ténylegesen okozott kár kiszámítása minden esetben más és más, és általában csak nagyon komoly közgazdasági elemzéssel becsülhető meg egyáltalán annak tényleges mértéke.
Az ábra bemutatja, hogy mekkora átlagos áresés történhet egy kartell felszámolása után – Forrás: Dr. Simone Kohnz, Economic fundamentals of the quantification of antitrust damages c. előadása, 2018. április 11., Budapest
A károk mértékének meghatározása
A kár alapját az az eltérés adja, ami a kartellezés következtében megvalósult ár és a jogsértés hiányában az adott piacon érvényesülő ár között (áreltérítés) fennáll. Ennek számítására számos módot alakított ki a közgazdasági irodalom. Nem egyszerűen megállapítható mértékről van szó, mivel a jogsértés hiányában piacon érvényesülő ár (hipotetikus ár) meghatározása minden esetben csak becslés útján lehetséges. Annak pontossága nem minden esetben biztosított, elsősorban azért, mert a valóságban a kartell-tevékenység nélkül sem érvényesül a tökéletes verseny és így a piaci ár. A jogszerű körülmények között kialakuló árat is számos egyéb tényező befolyásolja, melyeket csaknem lehetetlen számszerűsíteni. A számítás módszereivel, és az ezzel kapcsolatos nemzetközi tendenciákkal a korábban hivatkozott kézikönyv részletesen is foglalkozik.
Fontos ugyanakkor, hogy Magyarországon a kár mértékének meghatározását egyszerűsíteni hivatott vélelem áll fenn, amely a kár mértékét ellenkező bizonyításáig a kartellek esetén legalább az értékesítési ár 10 százalékára teszi. Ugyanakkor esetenként ennél jóval nagyobb eltérésről is szó lehet, a GVH dolgozata alapján egyes esetekben 49%-os eltérés is megállapítható.
Forrás: GVH Bőséges zsákmány – Mekkora kárt okoznak a kartellek a magyar gazdaságban? c. összefoglalója 7. oldal)
Szintén a kár mértékének eldöntése a legnehezebb kérdés a folyamatban lévő Waberer’s kártérítési ügyben. A konkrét ügyben is felmerülhet ugyanis, hogy a Waberer’s továbbhárította kárát saját vevőire – akiknek ezzel megnyílik az igényérvényesítési lehetőségük. Ennek bizonyítása azonban a kartellen ért kamionvállalatokat fogja terhelni.
„Összességében fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a kertellek visszaszorítása nemzetgazdasági, össztársadalmi és egyéni szempontból is elsődleges cél. Ehhez pedig nem csak a GVH bírságolási jogköre, vagy a fogyasztók közvetlen kártérítési igényei járulnak hozzá, hiszen ezek a már bekövetkezett jogsértések következményei. Az ügyvédek – a közfelfogással ellentétben – elsődlegesen nem a kartellek kialakulásában, a jogszabályok kijátszásában működnek közre. Olyan megállapodások létrehozását segítik elő, amik károkozás nélkül képesek biztosítani a vállalatok és a fogyasztók érdekeit is, tehát a károk csökkentéséhez vezetnek. Ezen felül ügyvédi támogatással érhető el az is, hogy a kartellek következtében károsult magánszemélyek vagy KKV-k érvényesíteni tudják a jogaikat és elérhessék káraik megtérítését a nagyobb üzleti erőt képviselő kartellezőkkel szemben.” – zárta Kocsis Márton ügyvéd.
