A török alkotmánybíróság csütörtökön visszautasította az isztambuli Hagia Sophia múzeum dzsámiként való használatára irányuló kérelmet – jelentette az Anadolu török állami hírügynökség.
Az egyesület – amelyet a beszámoló nem nevez meg – korábban már más illetékes közigazgatási és igazságügyi szervhez is benyújtott kérelmet a Hagia Sophia muzulmán imahelyként történő használatára vonatkozóan.
Az egyesület egyéni kérelem formájában azzal az indokkal fordult az alkotmánybírósághoz, hogy a kérelem korábbi visszautasítása sérti a vallási és lelkiismereti szabadságot. Az alkotmánybíróság szerint azonban az állítólagos sértés nem érinti az egyesületet mint jogi személyt.
A testület hozzátette: közjogi személyek egyáltalán nem nyújthatnak be egyéni kérelmet, magánjogi jogi személyek – köztük egy egyesület is – pedig csak abban az esetben, ha jogi személyükre vonatkozó jogaik sérülnek.
A Hagia Sophia 1935 óta üzemel múzeumként, és Isztambul egyik legkiemelkedőbb turistalátványosságának számít. Az épület 537-től a Bizánci Birodalom legfontosabb székesegyháza és az ortodox keresztény világ központja volt. Konstantinápoly 1453-as elfoglalása után az oszmán vezetők dzsámivá alakíttatták át a katedrálist. A 20. században Mustafa Kemal Atatürk, a modern Törökország atyja múzeummá alakíttatta át az épületet, amely a fiatal köztársaság világi jellegét volt hivatott hangsúlyozni.
A jelenlegi iszlamista-konzervatív kormány, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) 2002-es hatalomra jutása óta egyes vallásos csoportok időről időre felvetik a szimbolikus Hagia Sophia dzsámivá való visszaalakításának lehetőségét, amit a görög vezetés élesen ellenez.
A műemlék 1985. óta szerepel az UNESCO világörökségi jegyzékén.
