Körülbelül ezer azonosítatlan holttest van jelenleg Ukrajnában halottasházakban vagy már eltemetve – mondta el az ukrán parlament plenáris ülésén Hrihorij Nemirja, a törvényhozás emberi jogi bizottságának elnöke annak a törvénynek a vitájában, amely az eltűnt személyek jogi helyzetét hivatott rendezni.
A bizottsági elnök részletekbe nem bocsátkozott, de a szövegkörnyezet alapján, amelyben a kijelentését tette, nyilvánvalóan a Donyec-medencében zajló fegyveres konfliktus halálos áldozatairól beszélt. A jogszabály egyik társszerzője, Irina Herascsenko parlamenti alelnök hozzáfűzte, hogy a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) adatai szerint Ukrajnában az eltűnt személyek száma a Donyec-medencei konfliktus mindkét oldalán együttesen meghaladja a másfél ezret. “A minszki összekötő csoporton belül több mint 300 ukrán állampolgárt keresünk, polgári személyeket és katonákat is beleértve, akik eltűnt személynek minősülnek, és akiknek hozzátartozói az Ukrán Biztonsági Szolgálathoz (SZBU) fordultak. Többüket már négy éve keresik a rokonaik” – fejtette ki a politikus, aki a háromoldalú, Kijev, Moszkva és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselőiből álló kontaktcsoportnak a humanitárius kérdésekkel foglalkozó alcsoportjában képviseli az ukrán felet.
A törvényjavaslatot a 450 fős parlament 238 szavazattal elfogadta. Az új jogszabály a hivatalos közlönyben történő megjelenését követő napon lép életbe.
A törvény meghatározása szerint attól a pillanattól, hogy bejelentették valaki eltűnését, az illető eltűnt személynek minősül mindaddig, amíg a kutatást utána be nem befejezik. A igazságügyi minisztérium alá rendelt állami cégnek nyilvántartást kell vezetnie az eltűnt személyekről.
A törvény értelmében a hozzátartozóknak joguk van bekapcsolódni az eltűnt személy felkutatásába a rendőri szervekkel együttműködve, nem sértve a jogszabályi kereteket. Ugyanilyen formában civil szervezetek is önkéntesen bekapcsolódhatnak a kutatásba. Az eltűnt személy után kutató polgári személyeknek jogukban áll hozzáférni az állami szervek olyan információihoz, amelyek segítik a kutatást.
A jogszabály újabb ponttal egészíti ki a büntető törvénykönyvet, amely szerint 3-tól 5 évig terjedő börtönbüntetés szabható ki arra az állami tisztségviselőre – beleértve külföldi állam képviselőjét is -, aki megtagadja annak elismerését, hogy az eltűnt személyt elrabolták, őrizetbe vették, letartóztatták, vagy bármely más módon tartják akarata ellenére fogva, illetve információkat titkol el az eltűnt személy sorsáról, nem hajlandó felfedni hollétét. Öt-hét évig tartó szabadságvesztéssel rendeli büntetni azt, aki utasítást ad emberrablásra, vagy tudomást szerezve arról, hogy az alá rendelt személyek a fenti bűncselekményt elkövették, nem tesz feljelentést az illetékes szerveknek. Külföldi ország képviselői alatt értendők többek között az “ideiglenesen megszállt, Oroszország által ellenőrzött ukrán területeken önhatalmúlag létrehozott, a végrehajtói funkciókat jogtalanul gyakorló szervek képviselői is” – idézett a jogszabályból az UNIAN hírügynökség.
