Az első ügyészi törvény 1871. június 10-ei kihirdetésének évfordulója 1991 óta az ügyészség ünnepnapja. Az Ügyészség Napja alkalmából az Igazságügyi Palota Dísztermében tartott ünnepségen Polt Péter legfőbb ügyész meghívására díszvendégként részt vett Ladislav Hamran, az EUROJUST elnöke.
Az ünnepségen Ladislav Hamran, az EUROJUST elnöke a szervezet jelenlegi tevékenységét bemutató beszédében méltatta Polt Péter legfőbb ügyész széles körű szakmai és nemzetközi tevékenységét, valamint a magyar ügyészség eredményes munkáját.
Konkrét példákkal mutatta be, hogy az EUROJUST hogyan tudja hatékonyan segíteni az államok közötti együttműködést. Kiemelte az EUROJUST magyar szekciójának aktivitását. Külön hangsúlyozta, hogy Magyarország az első a tagállamok között a kiemelt bűncselekmények kapcsán történő információátadás terén. A magyar hatóságok jelentősen hozzájárulnak a tagállamok közötti intenzív nyomozási és igazságügyi együttműködéshez. Magyarország proaktív hozzáállása, és az EUROJUST-on keresztüli igazságügyi együttműködés melletti elkötelezettsége példaértékű. Álláspontja szerint országunk az EUROJUST fő szószólója Brüsszelben.
Ladislav Hamran beszédében kiemelte: egyre nehezebb az ügyészek munkája a növekvő globális biztonsági fenyegetések miatt. Elmosódtak a nemzeti, fizikai és digitális, illetve a bűnözői csoportok közti határok, éppen ezért sosem volt még ekkora szükség az intézmények és országok közti együttműködésre. Ebben tud segíteni az EUROJUST, amely a határokon átnyúló eljárásokat támogatja, koordinálja.
Az EUROJUST elnöke kiemelte, hogy bizalom nélkül nincs együttműködés, ami pedig nélkülözhetetlen a nemzetközi bűnözői csoportok felelősségre vonásához.
Ladislav Hamran köszönetet mondott a magyar ügyészségnek és Polt Péternek a bizalomért és együttműködésért. Ez a hála “szilárd tényeken, ahogy az ügyészek mondják: erős bizonyítékokon alapul” – jegyezte meg.
Az unió tagállamai között Magyarország a 7. helyen áll az EUROJUSTnál megnyitott ügyek számát tekintve, a kiemelt bűncselekményeknél történő információátadásban pedig az első. Tavaly összesen 169 ilyen információátadás volt, ebből 65 Magyarországról, és ez 51 új Eurojust-ügy megnyitását eredményezte – mondta az uniós szervezet elnöke.
Polt Péter legfőbb ügyész beszédében kiemelte, hogy az Európai Uniónak rendkívül sikeres, a bűnügyi együttműködést koordináló, segítő egységei vannak. Elsősorban az EUROJUST, de megemlíthető az OLAF és az EUROPOL is. Az ilyen hálózat-típusú rendszerek (amelyekből 14 van az Európai Unióban) új alapokra helyezik a hatékony bűnüldözést és igazságszolgáltatást, amellett, hogy megőrzik az országok szuverenitását és igazságszolgáltatásuk nemzeti sajátosságait. Az ilyen típusú együttműködés erősíti az Európai Unió állampolgárainak uniós intézményekbe vetett bizalmát.
Az EU pénzügyi érdekeinek védelme a tagállamok és az unió kötelessége. A magyar büntetőjogi szabályozás e téren mintaszerű, minden szükséges rendelkezést átültettek a magyar jogba. Az együttműködés legsikeresebb formája a közös nyomozócsoport, melynek köszönhetően volt már sikeres vádemelés Magyarországon az uniós költségvetést károsító csalássorozat miatt – mondta a legfőbb ügyész.
Hozzátette ugyanakkor, hogy az OLAF-nak (Európai Csalás Elleni Hivatal) közigazgatási vizsgálatokra, illetve azok nyomán a tagállami hatóságoknak címzett ajánlásokra van hatásköre, büntetőeljárásokra nincs. A napokban nyilvánosságra hozott jelentés szerint egyébként a magyar ügyészség az OLAF ajánlására minden esetben elrendelte a nyomozást. A vádemelések aránya a legutóbbi hét évben 47 százalék, miközben az uniós átlag 42 százalék.
Polt Péter kitért arra is: egyelőre “nem világos”, hogy a 2021-ben felálló Európai Ügyészségnek milyen lesz a kapcsolata a már működő bűnügyi együttműködési hálózatokkal és milyen hozzáadott értéket jelent majd
A legfőbb ügyész a hivatali ünnepség keretében az Együttműködésért alapított Pro Cooperatione Emlékérmet adományozott Ladislav Hamrannak, az európai uniós megbízatása keretében a tagállamok közötti hatékony igazságügyi együttműködés, ezen belül Magyarország Ügyészségével kialakított kapcsolatok fejlesztése érdekében kifejtett kimagasló szakmai munkásságáért.
A legmagasabb szakmai elismerést, az első koronaügyész, Kozma Sándor emlékére 1992-ben alapított Kozma Sándor-díjat a legfőbb ügyész hat, szakmai munkáját huzamosabb ideje az átlagot meghaladó színvonalon, elhivatottsággal végző ügyészségi alkalmazottnak adta át.
Ezt követte a Vargha Ferenc-díj átadása, amellyel az ügyészségi szolgálatban kiemelkedő teljesítményt nyújtó, öt ügyészségi alkalmazott munkáját ismerte el.
Kimagasló szakmai életútja elismeréséül tizenöt ügyészségi alkalmazott Ügyészségi Emlékgyűrűt vehetett át.
Magyar István-díjat kapott harmincöt ügyészségi alkalmazott a kiemelkedő színvonalon és hivatástudattal végzett eredményes szakmai munkájáért.
A legfőbb ügyész Székely Ferenc-díjat adományozott öt kimagasló teljesítményt nyújtó alügyész részére, nyolc ügyészségi alkalmazott huzamos időn át nyújtott, kiemelkedő tevékenységét pedig emléktárgy adományozásával ismerte el a legfőbb ügyész.
Az elismeréseket a legfőbb ügyész által Kozma Sándor emlékére meghirdetett tudományos pályázat tizenhét díjának átadása követte.
Az Ügyészek Országos Egyesülete pénzjutalommal járó különdíjat ajánlott fel. Az elismerést Matécsa Artemon, az Ügyészek Országos Egyesületének elnöke adta át.
_________________________________________________________________________________
Az EUROJUST az Európai Unió 2002-ben létrehozott igazságügyi együttműködési ügynöksége. Célja, hogy elősegítse a bűnügyi igazságügyi együttműködést a tagállami hatóságok között súlyos, határokon átnyúló bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásokban. A szervezet székhelye Hágában van, kollégiuma az egyes tagállamok által delegált 28 nemzeti tagból – ügyészekből, bírókból vagy rendőrségi tisztviselőkből – áll. Magyarország 2004 óta tagja az Eurojustnak. Az Eurojust elnöki posztját 2017 novembere óta Ladislav Hamran tölti be, aki egyben a Szlovákiát képviseli a szervezetben.
A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint az Eurojust-tagság egyik fontos hozadéka közös nyomozócsoportok létrehozatala. Az első magyar részvétel 2011-ben az úgynevezett bundaügyek – labdarúgó fogadási csalások – kapcsán volt német és finn társszervek képviselőivel közös nyomozócsoport munkájában. Azóta több tucatnyi közös nyomozócsoport jött létre magyar ügyészek közreműködésével vagy kezdeményezésére például emberkereskedelemmel, embercsempészettel, kábítószer-kereskedelemmel, költségvetési csalással, vesztegetéssel, gyermekpornográfiával kapcsolatos ügyek miatt.
