A 2021–2027 közötti időszakra szóló következő hosszú távú uniós költségvetés tekintetében a Bizottság 181 millió EUR összeggel javasolja támogatni az uniós költségvetést érintő csalás, korrupció és egyéb szabálytalanságok elleni küzdelem érdekében tett tagállami erőfeszítéseket.
Az új uniós csalás elleni program Európa-szerte finanszírozza majd a csalás elleni jogszabályokat alkalmazók célzott képzését, a közöttük megvalósuló információcserét és a bevált gyakorlatok cseréjét. Ezenkívül támogatást nyújt majd nyomozati tevékenységekhez a csalás felderítésére és kivizsgálására használt technikai eszközök megvásárlása révén, valamint elősegíti a biztonságos információs rendszerekhez való hozzáférést.
„Az új uniós csalás elleni program kézzelfoghatóan hozzájárul az uniós költségvetés kárára elkövetett csalás és korrupció elleni küzdelem előmozdításához. A tagállami jogalkalmazók közötti együttműködés megszilárdítása és a mai tudományos szintet képviselő vizsgálati eszközök biztosítása jelentősen megkönnyítheti a csalók beazonosítását, a csempészek feltartóztatását vagy a közbeszerzési eljárások során tapasztalt korrupció megakadályozását” – nyilatkozta Günther H. Oettinger, a költségvetésért és az emberi erőforrásokért felelős uniós biztos.
A program egyedi célkitűzései hármas célt szolgálnak, a következőképpen:
Az új program a Herkules III program helyébe lép, mely már az elmúlt években nemzeti és helyi szinten egyaránt pozitív hatást gyakorolt az uniós költségvetést érintő csalás elleni küzdelemre. A sikeres projektekre példák a következők: digitális kriminalisztikai berendezések finanszírozása, amelyek 2016-ban lényegesnek bizonyultak, mivel lehetővé tették a francia vámhatóságok számára, hogy felderítsék a csempészetet magában foglaló vámügyi műveleteket és a héa kijátszását; a keresőkutyák kiképzésére fordított pénzösszegek, amelyek 2016-ban segítettek a görög vámhatóságoknak 250 millió, illegális piacra szánt cigarettát lefoglalni; valamint 2017-ben fejlett IT-eszközök kifejlesztése, amelyek Európa-szerte lehetővé tették a jogalkalmazók számára, hogy feltárják a kereskedelmi forgalomban fennálló anomáliákat és leleplezzék a textilipari termékek és lábbelik behozatalával kapcsolatos csalás jelentős eseteit.
Az új uniós csalás elleni program keretében rendelkezésre bocsátandó pénzösszegekből hasonló projekteket, valamint olyan képzéseket és szakértői konferenciákat finanszíroznak majd, amelyek előmozdítják az információcserét és a transznacionális együttműködést. A program továbbá támogatni fogja a tagállami vámhatóságoknak a vizsgálatok lefolytatása érdekében közösen kifejtett erőfeszítéseit, mivel az ilyen közös műveletek kulcsfontosságúak a határokon átnyúlóan működő bűnszervezetek felszámolása során. A program a csalás és korrupció leküzdésére tett nemzeti erőfeszítések kiegészítése és támogatása révén várhatóan jelentős hozzáadott értéket jelent majd.
Háttér
A Herkules III program keretében korábban finanszírozott tevékenységeken felül az új uniós csalás elleni program támogatást nyújt majd az operatív és nyomozati tevékenységekhez, többek között biztonságos IT-rendszerek biztosítása révén, valamint előmozdítja a szabálytalanságok tagállamok általi bejelentését és a nemzeti szintű kockázatkezelést. A programot az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) fogja kezelni és végrehajtani.
A bizottsági javaslat az új uniós csalásellenes programhoz kapcsolódik, amely a Bizottság 2018. május 2-án elfogadott következő hosszú távú költségvetési javaslatának része.
Az Unió pénzügyi érdekeinek az új, megerősített és észszerűbbé tett finanszírozási programon keresztül történő védelmére irányuló fellépés az ugyanezen célt szolgáló, szélesebb megközelítés részét képezi. Az EU következő hosszú távú költségvetése az Unió pénzügyi érdekeit védeni hivatott jogalkotási és intézményi keret jelentős átalakítása mellett kerül majd végrehajtásra.
Az OLAF-rendelet1 módosítására irányuló bizottsági javaslat például szoros együttműködést irányoz elő az OLAF és az újonnan létrehozott Európai Ügyészség2 között az olyan csalások feltárása és kivizsgálása terén, amelyeket az Unió pénzügyi érdekeinek sérelmére követtek el. Az egyéb fellépések között szerepel az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló irányelv (PIF-irányelv)3 végrehajtása.
A következő lépések
Az általános hosszú távú uniós költségvetésről és ágazati javaslatairól szóló gyors megállapodás döntő fontosságú annak biztosításához, hogy az uniós pénzeszközök hatására mihamarabb megszülessenek az első kézzelfogható eredmények.
A jelenlegi, 2014–2020-as költségvetési időszak elején tapasztalthoz hasonló késések nyomán lényeges nyomozati és kriminalisztikai eszközök beszerzését kellene elhalasztani, és kevesebb támogatást kapnának a tagállami jogalkalmazók. Ez kedvezőtlen hatással lenne a csalás elleni küzdelemre, aminek végső soron az uniós adófizetők látnák kárát.
Ha a következő hosszú távú költségvetésről 2019-ben megszületik a döntés, akkor biztosított lesz a zökkenőmentes áttérés a jelenlegi hosszú távú költségvetésről (2014–2020) az újra, és kiszámítható körülmények között folyamatos átmenet valósulhat meg, ami mindenkinek érdeke.
_________________________________________________________________________________
1Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről
2A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről
3Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.)
