A hosszú távú uniós költségvetés (más néven többéves pénzügyi keret) több évre előre pénzügyi formába önti az Európai Unió politikai prioritásait, és éves maximális összegeket állapít meg az EU kiadásainak teljes egészére, illetve a legfontosabb kiadási kategóriákra vonatkozóan. Azáltal, hogy azokra a területekre összpontosít, ahol az uniós szint a legalkalmasabb az eredmények elérésére, ez a polgárainak védelmet, biztonságot és lehetőségeket nyújtó Európának szánt költségvetés. A május 2-diki javaslat – az Európai bizottság szerint “egy gyakorlatias, modern, hosszú távú költségvetést biztosít Európának.”
Ez egy őszinte válasz korunk realitására, amelyben Európától elvárt, hogy egy bizonytalan világban – akkor, amikor a Brexit jelentős hiányt hagy maga után költségvetésünkben – nagyobb szerepet vállaljon a biztonságról és stabilitásról való gondoskodásban. A Bizottság javaslata erre a kettős kihívásra egyenlő mértékben reagál a kiadások csökkentésével és új forrásokkal. Az Unió új és fő prioritásainak finanszírozása fennmarad vagy megerősödik, ami elkerülhetetlenül némi csökkentést jelent más területeken. Ilyen magas tétek mellett itt az ideje a felelősségteljes fellépésnek. A májsu 2-dikán előterjesztett költségvetési javaslat ezért egyaránt eredményközpontú és realisztikus.
A bizottsági javaslat összehangolja az Unió költségvetését a politikai prioritásokkal a Jean-Claude Juncker bizottsági elnök 2016. szeptember 14-i, az Unió helyzetét értékelő beszédében felvázolt, és az EU27-ek vezetői által a 2016. szeptember 16-án Pozsonyban és a 2017. március 25-i Római Nyilatkozatban elfogadott előremutató menetrendben foglaltak szerint. Azáltal, hogy azokra a területekre összpontosít, ahol az uniós szint a legalkalmasabb az eredmények elérésére, ez a polgárainak védelmet, biztonságot és lehetőségeket nyújtó Európának szánt költségvetés.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „Fontos pillanat jött el Uniónk számára. Az új költségvetés lehetőséget ad arra, hogy jövőnket egy, a szolidaritás által összekötött 27 tagból álló, új és nagyratörő Unióként alakítsuk. A javaslatban gyakorlati tervet mutatunk be arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet többet elérni kevesebből. A jó gazdasági széljárás biztosít némi mozgásteret, de nem kímél meg attól, hogy néhány területen megtakarításokat tegyünk. Most első alkalommal jogállamisági mechanizmussal biztosítjuk a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást. Ezt jelenti az, hogy felelősségteljesen bánunk adófizetőink pénzével. Most a Parlamentnek és a Tanácsnak kell lépnie. Határozottan úgy vélem, arra kell törekednünk, hogy a jövő évi európai parlamenti választások előtt megállapodásra jussunk.”
Günther H. Oettinger, a költségvetésért és az emberi erőforrásokért felelős uniós biztos a következőket nyilatkozta: „Ez a költségvetési javaslat valóban az uniós hozzáadott értékről szól. Még többet fordítunk olyan területekre, ahol egyetlen tagállam nem tud egymaga boldogulni, vagy ahol hatékonyabb a közös fellépés – legyen az kutatás, migráció, határellenőrzés vagy védelem. Emellett folytatjuk az olyan hagyományos – de modernizált – szakpolitikák finanszírozását, mint a közös agrárpolitika és a kohéziós politika, mivel mindannyian élvezzük mezőgazdasági termékeink magas színvonalából és a gazdaságilag felzárkózó régiókból eredő előnyöket.”
1. Eredményközpontú költségvetés: a célkitűzésekhez illeszkedő források
A 27 tagú Európai Unió meghatározta politikai prioritásait, most pedig az ezekhez illeszkedő forrásokra van szükség.
Összességében a Bizottság 1 135 milliárd EUR kötelezettségvállalást (2018-as árakon kifejezve)1 tartalmazó hosszú távú költségvetést javasol a 2021–2027 közötti időszakra, amely az EU27-ek bruttó nemzeti jövedelme (GNI) 1,11 %-ának felel meg (lásd a 2. mellékletet; az általános tájékoztatót). A kötelezettségvállalások javasolt szintje 1 105 milliárd EUR-nak (vagy a GNI 1,08%-ának) megfelelő kifizetési előirányzatot jelent (2018-as árakon2). Ez magában foglalja az afrikai, karibi és csendes-óceáni országokkal folytatott fejlesztési együttműködés finanszírozására szolgáló, máig egy kormányközi megállapodás keretében működő fő uniós eszköz, az Európai Fejlesztési Alap uniós költségvetésbe való integrálását. Figyelembe véve az inflációt, ez lényegében megfelel a jelenlegi, 2014–2020 közötti költségvetésnek (beleértve az Európai Fejlesztési Alapot).
Az új és sürgető prioritások finanszírozása érdekében növelni kell a finanszírozás jelenlegi szintjét. Ha most az Unió befektet olyan területekbe, mint a kutatás és az innováció, a fiatalok, a digitális gazdaság, a határigazgatás, a biztonság és védelem, az hozzájárul a jövőbeli jóléthez, fenntarthatósághoz és biztonsághoz. Az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület költségvetése például megkétszereződik.
A Bizottság ugyanakkor kritikusan megvizsgálta, hogy hol van lehetőség megtakarításokra, és a hatékonyság növelésére. A Bizottság a közös agrárpolitika és a kohéziós politika forrásainak mérsékelt – mindkét esetben 5% körüli – csökkentését javasolja a 27 tagú Unió új realitásának tükrözése érdekében. Ezek a szakpolitikák korszerűsítésen esnek át, biztosítandó, hogy kevesebb forrással is eredményesek legyenek, és akár új prioritásokat is szolgáljanak. A kohéziós politikának például egyre fontosabb szerepe lesz a strukturális reformok támogatásában és a migránsok hosszú távú integrálásában.
E változások nyomán a költségvetés kiegyensúlyozottabb lesz, és nagyobb hangsúlyt kapnak azok a területek, ahol az uniós költségvetés a legnagyobb hatást tudja elérni.
2. Modern, egyszerű és rugalmas költségvetés
Az uniós költségvetés az európai gazdaság és a nemzeti költségvetések méretéhez képest visszafogott. Mégis valódi változást hozhat a polgárok és vállalkozások életébe – feltéve, hogy olyan területeknek biztosít forrásokat, ahol az Unió hatása nagyobb lehet, mint a nemzeti szintű állami kiadásoké, és ahol valódi uniós hozzáadott értéket teremt. Példaként említhetők az egész Európa legjobb kutatóit összefogó élvonalbeli kutatási projektek, a nagy infrastruktúrák vagy a digitális transzformációt követő projektek, vagy az Unió ahhoz szükséges eszközökkel való ellátása, hogy védelmet és biztonságot tudjon nyújtani polgárai számára. Ez nélkülözhetetlen a mai gyorsan változó világban, ahol Európa demográfiai kihívásokkal, a szomszédságában kialakult instabilitással és számos egyéb sürgető, a nemzeti határokon túlmutató problémával szembesül.
A Bizottság ezért egy modern, egyszerű és rugalmas költségvetést javasol:
Modern: Az új, 27 tagú Uniónak új, modern költségvetésre van szüksége, amely bebizonyítja, hogy Európa levonta a múltbeli tanulságokat. Más szavakkal, egy egységes szabálykönyv alapján a szabályok koherensebbé tételével tovább kell csökkenteni a bürokráciát a kedvezményezettek és az irányító hatóságok számára. Emellett egyértelműbb célokat kell meghatározni, és nagyobb hangsúlyt kell helyezni a teljesítményre. Ezáltal könnyebbé válik az eredmények nyomon követése és mérése, és szükség esetén a változtatás.
Egyszerű: A költségvetés szerkezete egyértelműbbé válik és fokozottabb összhangban lesz az Unió prioritásaival. Ma a források túl sok program és eszköz között oszlanak meg, a költségvetésen belül és kívül is. A Bizottság ezért a programok számának több mint egyharmadával való csökkentését javasolja (a jelenlegi 58-ról a jövőben 37-re), például a szétaprózott finanszírozási források új integrált programokban való összefogásával, és a finanszírozási eszközök használatának radikális egyszerűsítésével, többek között az InvestEU Alapon keresztül.
Rugalmas: A közelmúltbeli kihívások – különösen a 2015. évi migrációs és menekültválság – egyértelműen rámutattak a jelenlegi uniós költségvetés rugalmassági korlátaira a kellően gyors és hatékony fellépés terén. A Bizottság javaslata ezért nagyobb rugalmasságot biztosít a programok között és azokon belül, a válságkezelési eszközök megerősítésével és egy új „uniós tartalék” létrehozásával az előre nem látható események kezeléséhez, és többek között a biztonság és a migráció területén jelentkező vészhelyzetekre való reagáláshoz.
3. Az uniós költségvetés és a jogállamiság: hatékony és eredményes pénzgazdálkodás
Jelentős újítás a javasolt költségvetésben az uniós finanszírozás és a jogállamiság közötti megerősített kapcsolat. A jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen előfeltétele a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és a hatékony uniós finanszírozásnak. A Bizottság ezért egy új mechanizmust javasol, amely megvédi az uniós költségvetést a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló általánossá vált hiányosságokhoz kapcsolódó pénzügyi kockázatoktól. Az újonnan javasolt eszközök lehetővé teszik az Unió számára, hogy felfüggessze, csökkentse vagy korlátozza az uniós finanszírozáshoz való hozzáférést a jogállamiságot érintő hiányosságok jellegével, súlyosságával és hatókörével arányos módon. Ilyen határozatra a Bizottság tesz majd javaslatot, és az elfogadásáról a Tanács fordított minősített többségi szavazással dönt3.
4. Erős és szilárd gazdasági és monetáris uniót támogató uniós költségvetés
Az euróövezeti stabilitás a munkahelyteremtés, a növekedés, a beruházások és a társadalmi méltányosság előfeltétele az Unió egészében. A Bizottság 2017 decemberében, az európai gazdasági és monetáris unió elmélyítését célzó ütemterve részeként felvázolta, hogy miként lehetne új költségvetési eszközöket kialakítani az EU közkiadásainak keretében az euróövezet stabilitásának és az euróövezeti konvergenciának a támogatása érdekében. A Bizottság az új többéves pénzügyi keretben két új eszközt javasol:
- Egy új Reformtámogató programot, amely – összesen 25 milliárd EUR költségvetéssel – pénzügyi és technikai támogatást kínál minden tagállamnak a kiemelt reformok végrehajtása céljából, különösen az európai szemeszter összefüggésében. Emellett egy konvergenciatámogató eszköz célzott támogatást biztosít az euróövezeten kívüli, a közös valutához való csatlakozás előtt álló tagállamok számára.
- Egy európai beruházásstabilizáló funkciót, amely segít fenntartani a beruházási szinteket nagy aszimmetrikus sokkok esetén. Kezdetben az uniós költségvetés keretében legfeljebb 30 milliárd EUR-t kitevő back-to-back hitelek formáját ölti, amelyhez a kamatköltségek fedezésére a tagállamoknak nyújtott pénzügyi támogatás társul. A hitelek pénzügyi többlettámogatást nyújtanak olyankor, amikor az államháztartások túlfeszítettek és fenn kell tartani a kiemelt beruházásokat.
5. Az uniós költségvetés finanszírozásának modern forrásai
Az új prioritásokhoz új beruházásokra van szükség. A Bizottság ezért javasolja azt, hogy ezek finanszírozása új pénzügyi források (körülbelül 80%), átcsoportosítások és megtakarítások (körülbelül 20%) kombinációja révén történjen.
Az EU jövőbeli finanszírozásával foglalkozó magas szintű munkacsoport ajánlásaira építve a Bizottság a jelenlegi átfogó finanszírozási rendszer – a saját források – modernizálását és egyszerűsítését, valamint a költségvetés bevételi forrásainak diverzifikálását javasolja.
A hosszú távú költségvetés finanszírozásának új forrásai
A Bizottság a jelenlegi hozzáadottértékadó-alapú saját forrás egyszerűsítését és új saját források kosarának bevezetését javasolja a politikai prioritásainkhoz kapcsolódóan.
Az új saját források javasolt kosara a következőket foglalja magában:
- a kibocsátáskereskedelmi rendszer bevételeinek 20%-a;
- az új közös összevont társaságiadó-alapra alkalmazott 3%-os lehívási mérték (a szükséges jogszabály elfogadása után fokozatosan kell bevezetni);
- az egyes tagállamokban keletkező, újrafeldolgozatlan műanyag csomagolási hulladék mennyisége alapján kiszámított nemzeti hozzájárulás (kilónként 0,80 EUR).
Ezek az új saját források a teljes uniós költségvetés mintegy 12%-át teszik ki, és évente akár 22 milliárd EUR-val járulhatnak hozzá az új prioritások finanszírozásához.
Visszatérítések
- Az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése lehetőséget kínál a visszatérítések, sőt, a visszatérítéshez kapcsolódó kedvezmények bonyolult rendszerének kezelésére. A Bizottság az összes visszatérítés megszüntetését, és a tagállamok által az uniós költségvetés számára a vámbevételek (az egyik saját forrás) beszedésekor megtartott összeg 20%-ról 10%-ra való csökkentését javasolja. Mindkét intézkedés egyszerűbbé és méltányosabbá teszi az uniós költségvetést.
- Az egyes tagállami hozzájárulások hirtelen és drasztikus emelkedésének elkerülése érdekében a Bizottság a jelenlegi visszatérítések öt éves időszakon át történő kivezetését javasolja.
Mi történik ezután?
A Bizottság javaslata alapján az elkövetkező hetekben a jövőbeli ágazatspecifikus pénzügyi programokra vonatkozó részletes javaslatokat terjeszt elő.
A jövőbeli hosszú távú uniós költségvetésre vonatkozó döntést ezt követően a Tanácsnak kell meghoznia, egyhangúlag eljárva, az Európai Parlament egyetértésével. Az idő rendkívül fontos tényező. A jelenlegi hosszú távú uniós költségvetésről folyó tárgyalások túl sokáig tartottak. Ennek következtében kulcsfontosságú pénzügyi programok késtek, és a gazdasági fellendülés ösztönzésére valós potenciállal rendelkező projekteket elhalasztottak.
A tárgyalásokat ezért a lehető legfontosabb prioritásként kell kezelni, és az európai parlamenti választások és a 2019. május 9-én, Nagyszebenben tartandó csúcs előtt megállapodást kell elérni – hangsúlyozza a Bizottság.
_________________________________________________________________________________
[1] Folyó árakon (az infláció figyelembevételével) ez 1,279 milliárd EUR kötelezettségvállalási előirányzatnak felel meg.
[2] Folyó árakon (az infláció figyelembevételével) ez 1,246 milliárd EUR kifizetési előirányzatnak felel meg.
[3] A fordított minősített többségi szavazás keretében a bizottsági javaslatot a Tanács által elfogadottnak kell tekinteni, kivéve, ha a Tanács minősített többséggel a bizottsági javaslat elutasításáról dönt.
