A Bizottság közzétett egy sor bevált gyakorlatot a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseinek támogatására, hogy egy nyitottabb, integráltabb és versenyképesebb kiskereskedelmi ágazatot hozzanak létre.
A kiskereskedelmi ágazat az uniós gazdaság egyik legnagyobb ágazata, csaknem minden tizedik ember a több mint 3,6 millió kiskereskedelmi vállalat valamelyikénél dolgozik. Az e-kereskedelem és a többcsatornás kiskereskedelem fejlődésével az ágazat gyorsan változik, és benne rejlik a lehetőség, hogy jobban teljesítsen. A Bizottság ezért segíti a tagállamokat és a gazdasági szereplőket abban, hogy a kiskereskedelmi ágazatban jelenlévő számos korlátozás kezelése révén leküzdjék a jelenlegi kihívásokat.
Jyrki Katainen, a munkahelyteremtésért, a növekedésért, a beruházásokért és a versenyképességért felelős alelnök kijelentette: „A Bizottság egészen konkrét és hatékony bevált gyakorlatokat határozott meg, amelyekkel segítheti a tagállamokat a kiskereskedelmi ágazat innovativitásának, termelékenységének és versenyképességének előmozdítása érdekében tett erőfeszítéseikben. Ez lehetővé teszi az európai kiskereskedők számára, hogy megerősítsék globális jelenlétüket, és segítséget nyújt számos, kiskereskedelmi tevékenységet folytató kkv-nak (amelyek gyakran családi vállalkozások) a technológiai változások beépítésére irányuló törekvéseikben. Mindez elősegíti a munkahelyteremtést és fellendíti a gazdasági növekedést.”
Elżbieta Bieńkowska, a belső piacért, valamint az ipar-, a vállalkozás- és a kkv-politikáért felelős biztos a következőképpen nyilatkozott: „Az európai kiskereskedelmi ágazat – és szélesebb értelemben a gazdaságunk – jövője azon múlik, hogy képes-e innovatív üzleti modelleket kidolgozni, és maximálisan kiaknázni az olyan új lehetőségeket, mint az e-kereskedelem. Ez kedvező üzleti környezetet igényel. Ezért kínálunk útmutatást a tagállamoknak arra vonatkozóan, miként tudják a lehető legjobban alkalmazni az uniós szabályokat és követni a más uniós országokban bevált reformok példáját.”
Melyek azok a fő területek, amelyeken a tagállamok további előrelépést érhetnek el?
- A kiskereskedelmi egységek létrehozásának megkönnyítése: a kiskereskedők számára a piacra jutás szempontjából alapvető fontosságú, hogy az új üzleteket gyorsan létre tudják hozni, ami egyúttal a termelékenységet és az innovációt is elősegíti. A szolgáltatási irányelvnek való megfelelés javítása révén a tagállamok megkönnyíthetik az üzletnyitást anélkül, hogy kockára tennék az olyan közpolitikai érdekeket, mint a területrendezés vagy a környezet és a fogyasztók védelme. A Bizottság arra ösztönzi a nemzeti, regionális és helyi önkormányzatokat, hogy csökkentsék az indokolatlan vagy aránytalan terheket, és ezáltal egyszerűsítsék, rövidítsék le és tegyék átláthatóbbá a kiskereskedelmi egységek létrehozását célzó eljárásokat.
- Az üzletek napi működését érintő korlátozások enyhítése: ezek jelentős terhet jelenthetnek a vállalkozások számára, és befolyásolhatják termelékenységüket, ezért a Bizottság meghatározta a legjobb gyakorlatokat az eladásösztönzési tevékenységekre és kedvezményekre, konkrét értékesítési csatornákra, az üzletek nyitvatartási idejére, a kiskereskedelmi különadókra, a termékek más tagállamokban történő vásárlására és a modern kiskereskedelem szerződéses gyakorlatára vonatkozóan. A cél egyenlő versenyfeltételeket biztosítani a kiskereskedelemben, valamint tisztességes és hatékony ellátási láncokat megvalósítani az indokolt közpolitikai célok elérésével összefüggő szabadság korlátozása nélkül.
- Új megközelítések alkalmazása a városközpontok vitalitásának ösztönzésére: a Bizottság ma egy útmutatót is közzétett a kiskereskedelmi ágazat revitalizációjának és modernizációjának előmozdításához. Az útmutató gyakorlati javaslatokat fogalmaz meg a közigazgatási szervek számára arra vonatkozóan, hogy miként tudnak segítséget nyújtani a kiskereskedőknek ahhoz, hogy magukévá tegyék a technológiai változásokat és megfeleljenek a jövő kihívásainak. Mindegyik megoldásnál ismertetünk az életből vett példákat, amelyeket az Európa-szerte gyűjtött bevált gyakorlatokból választottunk ki, és amelyeket a helyi körülményekhez lehet igazítani. Az útmutató olyan sikertörténeteket mutat be, amelyekből a tagállamok ötleteket meríthetnek például arra vonatkozóan, hogyan alakíthatnak ki kiskereskedelmi közösségeket annak érdekében, hogy a városközpontokba csábítsák a fogyasztókat.
Emellett a kiskereskedelem-korlátozottsági mutató hasznos pillanatképet ad a tagállamok kiskereskedelmi helyzetéről. Segít azonosítani a bevált gyakorlatokat, valamint azokat a területeket, ahol lehetőség van reformokra. A kiskereskedelem-korlátozottsági mutató egyben olyan dinamikus monitoringeszköz is, amellyel mérni lehet a tagállamoknak a kiskereskedelmi korlátok csökkentésére irányuló erőfeszítéseit és az ilyen reformok által a piaci teljesítményre, ezen belül a termelékenységre, az árakra és az innovációra gyakorolt hatást, valamint a más ágazatokra gyakorolt továbbgyűrűző hatásokat.
A kiskereskedelmi ágazat tagállami reformjaira és végrehajtási politikái prioritásainak meghatározására vonatkozóan bemutatott iránymutatás mellett a Bizottság továbbra is figyelemmel fogja kísérni a vonatkozó szabályozási keretek és gazdasági trendek alakulását.
Háttér
A pénzügyi szolgáltatások után a kiskereskedelem a második legnagyobb uniós szolgáltatási ágazat, amely az Európai Unió gazdaságában az összes hozzáadott érték 4,5%-át állítja elő, és a munkahelyek 8,6%-át biztosítja az EU-ban. Az uniós háztartások költségvetésük mintegy egyharmadát kiskereskedelmi üzletekben költik el. A kiskereskedelem az innováció és a termelékenység egyik fő mozgatórugója. Ha a kiskereskedelmi ágazat jobban teljesít, annak a többi gazdasági ágazattal való interakción keresztül pozitív továbbgyűrűző hatásai lehetnek a gazdaság egészére nézve. Ha kevesebb a korlátozás a kiskereskedelemben, az nagyobb termelékenységet jelent a feldolgozóiparban. Egy hatékonyabb kiskereskedelmi ágazat alacsonyabb árakat tud kínálni a fogyasztóknak, ami nagyobb keresletet teremt, és a termelőket az innovatívabb áruk felé tereli.
A 2015. évi egységes piaci stratégiában a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy fellép az üzletek létesítésére és a napi üzletvitelre vonatkozó túlzott korlátozások ellen. A most közzétett, kiskereskedelemről szóló közlemény az utolsó, az egységes piaci stratégiával kapcsolatban kidolgozott dokumentum. Olyan más kezdeményezéseket egészít ki, mint a termékek Unión belüli értékesítésének a vállalkozások számára való megkönnyítésére irányuló javaslat, az induló és a növekvő innovatív vállalkozásokat érintő kezdeményezés, a szolgáltatási ágazatnak új lendületet adó intézkedések, a hatékony és professzionális közbeszerzésre, valamint Európa szakismeretek és innováció terén kivívott vezető pozíciójának megőrzésére irányuló intézkedések, az uniós egységes piac jogérvényesítésének és gyakorlati működésének javítása felé tett lépések, valamint az európai kereskedelemben részt vevő termékek biztonságosságát célzó intézkedések. Összhangban áll továbbá a Bizottságnak az uniós digitális egységes piac létrehozására irányuló törekvéseivel, különösen a területi alapú tartalomkorlátozásról, a határokon átnyúló csomagszállításról, a héa korszerűsítéséről, valamint a digitális szerződési szabályokról szóló kezdeményezésekkel.
