A légi személyzet körében egy átszervezés váratlan bejelentését követően kialakult „vad sztrájk” nem minősül olyan „rendkívüli körülménynek”, amely lehetővé tenné a légitársaságnak, hogy mentesüljön a légi járatok törlése vagy jelentős késése esetén fennálló kártalanítási kötelezettsége alól. Az ilyen intézkedéseket kísérő szociális következményekből eredő kockázatok a légitársaság rendes tevékenységi körébe tartoznak – áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.
A C-195/17., C-197/17–C-203/17., C-226/17., C-228/17., C-254/17., C-274/17., C-275/17., C-278/17–C-286/17. és C-290/17– C-292/17. sz. egyesített ügyekben hozott ítélet Helga Krüsemann és társai kontra TUIfly GmbH
2016. szeptember 30-án a német TUIfly légitársaság igazgatósága a légitársaság személyzetének váratlanul bejelentette a vállalkozás átszervezésére vonatkozó tervét. E bejelentés azt eredményezte, hogy megközelítőleg egy hét alatt a légi személyzet betegállományba vonult egy olyan felhívás nyomán, amelyet maguk a munkavállalók tettek közzé. 2016. október 1-je és 2016. október 10-e között a betegség miatti távolléti arány, amely általában mintegy 10%, a pilótafülke személyzete tekintetében elérte a 89%-ot, a kabinszemélyzet tekintetében pedig a 62%-ot. 2016. október 7-én este a TUIfly igazgatósága arról tájékoztatta a személyzetét, hogy megállapodásra jutottak a munkavállalók képviselőivel.
E „vad sztrájk” miatt a TUIfly számos légi járatát törölték, illetve sok járat legalább háromórás késéssel érkezett. Mivel azonban a TUIfly úgy vélte, hogy a légi utasok jogairól szóló uniós rendelet1 szerinti „rendkívüli körülményekről” volt szó, megtagadta az e rendeletben foglalt kártalanításnak (vagyis a távolságtól függően 250, 400 vagy 600 eurónak) az érintett utasok részére történő kifizetését. Az Amtsgericht Hannover és az Amtsgericht Düsseldorf (hannoveri és düsseldorfi helyi bíróság, Németország), amely két bírósághoz e kártalanítások megfizetése iránt kereseteket nyújtottak be, azt kérdezi a Bíróságtól, hogy a légi személyzet jelentős részének a szóban forgóhoz hasonló „vad sztrájk” formájában megvalósuló spontán távolléte a „rendkívüli körülmények” fogalma alá tartozik-e, és ezáltal a légi társaság mentesülhet-e kártalanítási kötelezettsége alól.
Ítéletében a Bíróság nemleges választ ad erre a kérdésre: a légi személyzet jelentős részének olyan spontán távolléte (a szóban forgóhoz hasonló „vad sztrájk” formájában), amely abból ered, hogy az üzemeltető légi fuvarozó váratlanul bejelentette a vállalkozás átszervezését, és amely egy olyan felhívás nyomán alakult ki, amelyet nem a vállalkozás munkavállalóinak képviselői, hanem spontán módon maguk a betegszabadságot igénybe vevő munkavállalók tettek közzé, nem tartozik a „rendkívüli körülmények” fogalma alá.
A Bíróság arra emlékeztet, hogy a rendelet két együttes feltételt ír elő ahhoz, hogy valamely esemény „rendkívüli körülménynek” minősülhessen: 1) az esemény a jellegénél vagy eredeténél fogva nem tartozhat a légi társaság rendes tevékenységi körébe és 2) az eseménynek e társaság tényleges befolyásán kívül kell esnie. Önmagában az, hogy a rendelet egyik preambulumbekezdése megemlíti, hogy az ilyen körülmények különösen sztrájkok esetén fordulhatnak elő, nem jelenti azt, hogy egy sztrájk szükségképpen és automatikusan a kártalanítási kötelezettség alóli kimentési oknak minősül. Ezzel szemben esetről esetre kell értékelni, hogy teljesül-e a fent említett két feltétel.
Ami a konkrét esetet illeti, a Bíróság megállapítja, hogy e két feltétel nem teljesül.
Ugyanis, először is, a szerkezetátalakítások és átszervezések a vállalkozások szokásos üzletviteli intézkedései közé tatoznak. Így a légi társaságok a tevékenységük végzése során rendszeresen nézeteltérésbe vagy konfliktusba kerülhetnek a személyzetük tagjaival vagy e személyzet egy részével. Következésképpen egy olyan helyzetben, amely a TUIflynál 2016 szeptember végén és október elején kialakult, az ilyen intézkedéseket kísérő szociális következményekből eredő kockázatokat úgy kell tekinteni, hogy azok az érintett légi társaság rendes tevékenységi körébe tartoznak.
Másodszor a szóban forgó „vad sztrájk” nem tekinthető olyan körülménynek, amely a TUIfly tényleges befolyásán kívül esik. Ugyanis nemcsak arról van szó, hogy e „vad sztrájk” a TUIfly döntéséből ered, hanem e sztrájk a magas távolléti arány ellenére megszűnt azon megállapodást követően, amelyet TUIfly 2016. október 7-én a munkavállalók képviselőivel kötött.
A Bíróság megjegyzi továbbá, hogy a „rendkívüli körülmények” fogalmának értékelése szempontjából lényegtelen, hogy a szóban forgó szervezett fellépést – mivel nem valamely szakszervezet indította hivatalosan – az alkalmazandó német szociális jogszabályok értelmében „vad sztrájknak” kellene minősíteni.
Ugyanis az alkalmazandó nemzeti jog alapján jogszerű és jogellenes sztrájkok közötti különbségtétel annak meghatározása során, hogy e sztrájkokat a légi utasok jogairól szóló rendelet értelmében „rendkívüli körülményeknek” kell-e minősíteni, azt eredményezné, hogy az utasok kártalanításhoz való joga minden egyes tagállam saját szociális jogától válna függővé, ami sértené e rendelet céljait, amelyek az utasok magas szintű védelmének, valamint az Unió területén a légi fuvarozók harmonizált feltételek mellett folytatott tevékenységének biztosítására irányulnak.
_________________________________________________________________________________
1A visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú késése [helyesen: jelentős késése] esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 11-i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2004. L 46., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 7. fejezet, 8. kötet, 10. o.).
