A 2018. január 1-jétől létrejött nyolc regionális közigazgatási és munkaügyi bíróság álláshelyei miatt “rendkívüli mértékben” meg kell növelni az engedélyezett bírói létszámot és a hozzá kapcsolódó igazságügyi alkalmazotti létszámot – mondta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a Győri Törvényszék és a Győri Ítélőtábla összbírói értekezletét megelőző sajtótájékoztatón, Győrben.
Handó Tünde kiemelte, hogy az első ütemben 45 álláshelyet hirdettek meg, erre 1088 pályázat érkezett. A második ütemben 41 álláshelyet hirdettek meg, ezen pályázatok elbírálása jelenleg folyamatban van. Kevés volt a külső pályázó, vagyis az, aki nem a bírósági szervezetben dolgozott korábban – mondta.
Hozzátette: ennek okait igyekeznek feltárni, ugyanakkor szerinte ebben közrejátszik az is, hogy szigorúak a feltételek. Példaként említette, hogy nem is lehet pályázni abban az esetben, ha valaki legalább egy évig nem volt jogtanácsos, bírósági titkár vagy ügyvéd, vagy nem dolgozott központi közigazgatási szervnél jogi szakvizsgája után legalább egy évet.
Beszélt arról is, hogy 2012 és 2017 között 980 álláshelyre írt ki pályázatot az OBH, ebből tavaly 274-et. Erre a 274 helyre 1900 pályázat érkezett, és 259 helyet, vagyis az álláshelyek 95 százalékát töltötték be. Tizenöt pályázat eredménytelen volt.
Elmondta, hogy a győri régióközpontú közigazgatási és munkaügyi bíróság új helyre, a Szent István úti volt MTESZ-székházba kerül az épület felújítása után.
Kitért arra is, hogy országosan 2012 és 2017 között 37 százalékra csökkent a két éven túli ügyek száma. Példaként említette, hogy míg Olaszországban egy polgári járásbírósági ügyben az ügytartam 965 nap, addig nálunk 189-196 között alakul.
Hozzátette: kiemelkedik a Győri Törvényszék, amely 2012-höz képest tavaly év végére 45 százalékkal tudta csökkenteni a két éven túli ügyei számát. “Óriási teljesítményt” nyújtott a Győri Ítélőtábla is, amely 95 százalékkal növelte a befejezett polgári peres ügyek számát, 46 százalékkal pedig a befejezett összes peres ügy számát, annak ellenére, hogy tavalytól Fejér megye is a győri táblabíróság illetékességi körébe került. Hangsúlyozta: a Győri Törvényszék és a táblabíróság munkáját tavaly is az időszerűség, az ítélkezésben a megalapozottság, a szervezeten belül pedig a nyugalom és a biztonság jellemezte.
Takács József, a Győri Törvényszék elnöke elmondta, hogy tavaly az elsőfokú döntések 86-87 százaléka azon a szinten is maradt, ami azért kiemelkedő, mert folyamatosan nő a megye lakossága. Tavaly 43 ezer ügy érkezett a törvényszékhez és körülbelül ennyit be is fejeztek. A legtöbb ügy a megyeszékhelyre érkezett, de a belső migráció miatt jelentősen megnőtt az ügyek száma Sopronban és Mosonmagyaróváron is.
Mindezek mellett a büntetés-végrehajtási intézetekben bevezetett úgynevezett kártalanítás intézménye miatt jelentősen nőtt a büntetés-végrehajtási intézetekből érkezett ügyek száma, volt olyan nap, amikor 50-60. Ez azért van, mert a megyében Győrben és Sopronkőhidán is működik büntetés-végrehajtási intézet.
Széplaki László, a Győri Ítélőtábla elnöke arról beszélt, hogy tavaly 44 százalékkal volt több a peres ügyek szám a táblabíróságon, mint 2016-ban, amit egyrészt az illetékességi terület, másrészt a devizahiteles ügyek számának növekedésével magyarázott.
Kitért arra is, hogy a Kúria tavaly polgári ügyszakban mindössze két esetben helyezte hatályon kívül a táblabíróság másodfokú határozatát, büntető ügyszakban pedig egyen. A többi ügyben vagy elutasította a felülvizsgálati kérelmet, vagy elfogadta a másodfokú határozatot.
