Csütörtökön lejár a külképviseleti megfigyelők bejelentésének határideje; ezideig mindössze nyolc megfigyelőt vett nyilvántartásba a Nemzeti Választási Bizottság.
A választási eljárási törvény szerint a külképviseletekre a jelöltet állító jelölőszervezetek, valamint a független jelöltek külképviseletenként két-két megfigyelőt bízhatnak meg. A közös jelöltet állító jelölőszervezetek együttesen jogosultak két megfigyelő megbízására.
Külképviseleti megfigyelő csak választójoggal rendelkező magyar állampolgár lehet.
A külképviseleti megfigyelőt az NVB-nél március 29-én 16 óráig lehet bejelenteni, ezt követően az NVB ellenőrzi a külképviseleti megfigyelő választójogát, és ha rendben találja, a megfigyelőt nyilvántartásba veszi.
A nyilvántartásba vett külképviseleti megfigyelő jelen lehet a külképviseleti választási iroda munkájánál, azt, illetve a szavazás menetét figyelemmel kísérheti, a szavazás befejezéséről kiállított jegyzőkönyvben rögzítheti észrevételeit, kifogást nyújthat be.
A megfigyelőnek joga van a szavazás lezárása után a lezárt urnát aláírni.
Fontos szabály, hogy a megfigyelő a szavazást, illetve a külképviseleti választási iroda munkáját nem befolyásolhatja és nem zavarhatja.
A külképviseleti megfigyelő a szavazóhelyiségben köteles regisztrációs kártyát viselni.
A külképviseleti megfigyelő megbízásával és tevékenységével kapcsolatos költségek a megbízót (pártot vagy független jelöltet) terhelik.
A választópolgárok az országgyűlési választáson 84 ország 118 külképviseletén adhatják le voksukat, vagyis ennyi külképviseletre jelenthetnek be megfigyelőt a pártok és független jelöltek. Az NVB a határidő lejárta előtt négy nappal mindössze négy külképviseleti megfigyelőt vett nyilvántartásba.
2014-ben az országgyűlési választásra 91 külképviseleti megfigyelőt vettek nyilvántartásba.
