Az Európai Bizottság célzottabb új kezdeményezésekkel mozdítja elő a szociális jogok európai pillérének megvalósítását. Előterjeszti a Juncker elnök által az Unió helyzetét értékelő 2017-es beszédben bejelentett Európai Munkaügyi Hatóságra vonatkozó javaslatát, valamint egy kezdeményezést annak biztosítására, hogy minden munkavállaló és önálló vállalkozó garantáltan hozzáférhessen a szociális védelemhez.
Az említett kezdeményezések mellett közleményt ad ki a szociális jogok európai pillére megvalósításának nyomon követéséről is, amely szorosan kapcsolódni fog a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszteréhez.
Valdis Dombrovskis, az euróért és a szociális párbeszédért felelős alelnök a következőket mondta: „Európa immár stabilan növekszik, egyre nő a foglalkoztatottság is, de gondoskodnunk kell arról, hogy a növekedés inkluzívabb jellegű és így mindenki számára előnyös legyen. Az előterjesztett dokumentumcsomag lépéseket határoz meg ennek megvalósítása érdekében: garantálja, hogy az Európai Unión belüli letelepedésre és munkavégzésre vonatkozó szabályokat jól ismerjék és be is tartsák, nyomon követi a szociális jogok európai pillérének megvalósítását, ezzel még jobban kihasználva a szociális jogok előmozdításának jelenlegi lendületét, és középpontba állítja a szociális védelemhez való hozzáférést. A megerősített szociális Európa egyben fenntarthatóbb Európát is jelent.”
Marianne Thyssen, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért, valamint a munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztos hozzáfűzte: „A méltányos munkaerő-mobilitás biztosítását célzó munkánk legfontosabb eredménye az Európai Munkaügyi Hatóságra vonatkozó javaslat. A Hatóság elengedhetetlen az európai munkaerőpiac hatékony működéséhez. Elősegíti, hogy a mobilitást választó polgárok és vállalkozások könnyebben megtalálhassák a megfelelő információkat, és megerősíti a tagállamok közötti, a méltányos és eredményes szabályok végrehajtását célzó együttműködést. A szociális védelemhez való hozzáférésre vonatkozó javaslatunk révén pedig a tagállamokkal együttműködésben annak biztosítására törekszünk, hogy senki ne maradjon le. Az a célunk, hogy a polgárok megfelelő juttatásokban részesülhessenek, bárhogyan is alakuljon a munka világa.”
Az elmúlt tíz évben közel megduplázódott, 2017-re 17 millióra nőtt a más tagállamban élő és dolgozó mobil polgárok száma. Az Európai Munkaügyi Hatóság elősegíti a magánszemélyek és a vállalkozások számára a szabad mozgás kínálta lehetőségek maximális kiaknázását, a nemzeti közigazgatási szervek számára pedig a méltányos munkaerő-mobilitás biztosítását. A Hatóság célkitűzése háromrétű:
- Először is tájékoztatást nyújt majd a magánszemélyeknek és a vállalkozásoknak álláslehetőségekről, szakmai gyakorlati lehetőségekről, mobilitási programokról, toborzási eljárásokról és képzésekről, valamint iránymutatást ad a más tagállamban történő letelepedéssel, munkavégzéssel, illetve működéssel kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről.
- Másodszor támogatja a nemzeti hatóságok közötti, határokon átnyúló esetekben folytatott együttműködést azáltal, hogy segít biztosítaniuk a mobilitást garantáló és szabályozó uniós szabályok egyszerű és eredményes betartását. Ma már sok uniós jogszabály szabályozza a munkavállalók szabad mozgását, és több ilyen szabály módosítása és korszerűsítése van folyamatban, például az Unión belüli szociális biztonsági rendszerek koordinálása vagy a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséhez hasonló kérdések kapcsán. Nemcsak az fontos, hogy ezek a szabályok igazságosabbak és célravezetőek legyenek, hanem az is, hogy azokat valamennyi gazdasági ágazatban helyesen lehessen alkalmazni és méltányosan, egyszerűen és hatékonyan lehessen érvényesíteni.A Hatóság például segíteni fogja az információcsere javítását, támogatni fogja a nemzeti hatóságok kapacitásépítését, és segíteni fogja őket az összehangolt, illetve közös ellenőrzések lebonyolításában. Ennek köszönhetően a szereplők nagyobb bizalommal viseltetnek majd egymás iránt, rutinszerűbbé válik a napi szintű együttműködés, és elejét lehet venni a csalásoknak és a szabályokkal való visszaéléseknek.
- Harmadszor pedig az Európai Munkaügyi Hatóság jó pozícióban lesz ahhoz, hogy mediációt biztosítson és elősegítse a határokon átnyúló viták megoldását, például vállalatok több tagállamot érintő átalakítása esetében.
Az Európai Munkaügyi Hatóság új, decentralizált uniós ügynökségként jön létre, és az uniós jogalkotási folyamat lezárultát követően, várhatóan 2019-ben kezdi meg működését. A Hatóság felállításának és azt követően mielőbbi működőképességének elősegítése céljából a Bizottság a kulcsfontosságú érdekelt felek képviselőit tömörítő tanácsadó csoportot is létrehoz, melynek az lesz a feladata, hogy megvizsgálja a Hatóság jövőbeli működésének gyakorlati kérdéseit.
A Bizottság tegnap javaslatot terjeszt elő a munkavállalók és az önálló vállalkozók szociális védelemhez való hozzáféréséről szóló tanácsi ajánlásra vonatkozóan is. Ahogyan az újfajta életmódok, új üzleti gyakorlatok és a digitalizáció következtében átalakul a munka világa, a szociális védelmi rendszereknek is igazodniuk kell az új realitásokhoz. Manapság a munkavállalók közel 40%-a atipikus foglalkoztatási formában dolgozik (azaz nem teljes munkaidős, határozatlan időre szóló munkaszerződéssel foglalkoztatják), vagy önálló vállalkozó. Esetükben előfordul, hogy nem megfelelő a szociális biztonsági rendszerek nyújtotta védelem, nincs munkanélküliségi biztosításuk vagy éppen nyugdíjjogosultságuk. A szociális jogok európai pillérének megfelelően a szóban forgó javaslat iránymutatásként szolgál a tagállamok számára ahhoz, hogy támogassák minden munkavállaló és önálló vállalkozó szociális védelemhez való hozzáférését, különösen pedig azokét, akik foglalkoztatási státuszuk miatt nem részesülnek megfelelően a szociális biztonsági rendszerek nyújtotta védelemből.
Az ajánlás a következőket tartalmazza:
- a lefedettségben mutatkozó hiátusok megszüntetése annak biztosítása révén, hogy a munkavállalók és a hasonló helyzetben lévő önálló vállalkozók csatlakozhassanak a megfelelő szociális biztonsági rendszerekhez,
- megfelelő tényleges lefedettség biztosítása az említettek részére, hogy megfelelő jogosultságokat halmozhassanak fel és vehessenek igénybe,
- a szociális biztonsági jogosultságok egyik munkahelyről a másikra történő átvitelének megkönnyítése,
- átlátható információk biztosítása a munkavállalók és az önálló vállalkozók részére a szociális biztonsággal kapcsolatos jogosultságaikról és kötelezettségeikről.
Végezetül – a már útnak indított és a jövőben várható uniós szintű kezdeményezések kiegészítéseként – a Bizottság felvázolja elképzeléseit arról, hogyan követné nyomon a szociális jogok európai pillérének megvalósítását. Ez a következők útján valósulna meg: a szociális jogok európai pillérében foglalt prioritások érvényre juttatása a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszterének éves ciklusában (amelynek keretében a nemzeti szinten meghozott intézkedések és elért előrehaladás elemzésére is sor kerül); technikai segítségnyújtás, összehasonlító teljesítményértékelések végzése és a bevált gyakorlatok cseréje; a foglalkoztatási és a szociális teljesítmény felmérése, többek között az új szociális eredménytábla segítségével, amely nyomon követi a tagállamokban észlelhető tendenciákat, illetve a tagállamok teljesítményét a szociális jogok európai pillérében foglalt elvek három területén. A Bizottság tegnap egy bizottsági szolgálati munkadokumentumot is közzétett, amelyben felidézi a szociális jogok európai pillérében foglalt minden egyes elv jogi keretét, kellő figyelemmel az EU, illetve a tagállamok hatásköreire, a szociális partnerek szerepére és az egyes területeken végrehajtott közelmúltbeli, uniós szintű fellépésekre.
További lépések
Európai Munkaügyi Hatóság: a rendes jogalkotási eljárásnak megfelelően a rendeletjavaslatot most az Európai Parlament és a Tanács is megvizsgálja. A Bizottságnak az a célja, hogy a Hatóság 2019-ben megkezdje működését.
A szociális védelemhez való hozzáférés: ezt a kezdeményezést következő lépésként megvizsgálja a Tanács, amely az Európai Unió hatáskörébe tartozó területeken ajánlásokat fogadhat el a Bizottság javaslata alapján.
A Bizottság a Tanács március 15-i brüsszeli ülésén terjeszti a tagállamok foglalkoztatási és szociális miniszterei elé a ma bejelentett kezdeményezéseket. Az Európai Tanács 2018. március 22–23-i ülésén az állam- és kormányfők is visszatérnek a szociális jogok európai pillére megvalósításának kérdésére.
Háttér
Juncker elnök az Unió helyzetét értékelő, 2017. szeptember 13-i beszédében jelentette be, hogy a Bizottság Európai Munkaügyi Hatóságot kíván létrehozni. Az Európai Munkaügyi Hatóság kiegészíti a méltányos mobilitás biztosítására irányuló, már folyamatban lévő olyan kezdeményezéseket, mint például a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló irányelv reformja, a nemzetközi közúti fuvarozási ágazatra vonatkozó különös szabályozás, valamint a szociális biztonsági rendszerek koordinálására vonatkozó uniós szabályok korszerűsítése, illetve elősegíti a felsorolt kezdeményezések végrehajtását.
Ahogyan a szociális jogok európai pilléréről folytatott konzultációk során is elhangzott, és az Európa szociális dimenziójáról szóló vitaanyagban is szerepel, az egyre rugalmasabbá váló munkaerőpiac és az egyre sokfélébb munkavégzési formák jóvoltából új munkahelyek jöttek létre, ezáltal pedig egyre többeknek nyílt lehetőségük arra, hogy szakmai tevékenységet folytassanak. Ezek a változások ugyanakkor réseket ütöttek a szociális védelem lefedettségén, és ezt a problémát kezelni kell. A szociális védelemhez való hozzáférésről szóló tanácsi ajánlásra irányuló bizottsági javaslat reagál e változó munkaerőpiaci realitásokra, különösen pedig az utóbbi években kialakult új munkavégzési formákra. Az uniós szociális partnerekkel folytatott, két részből álló konzultációt követően a kezdeményezést 2017 áprilisában jelentették be a szociális jogok pillérével egyidejűleg, a Bizottság 2017-es és 2018-as munkaprogramjának részeként.
Az említett kezdeményezések mind részei a szociális jogok európai pillérének, amelyet az intézmények közösen hirdettek meg a tisztességes munkafeltételekről és a növekedésről szóló, 2017 novemberi göteborgi szociális csúcstalálkozó alkalmával. A szociális jogok európai pillérének kiteljesítése közös politikai kötelezettségvállalást és felelősséget jelent, ezért a megvalósítását feltétlenül nyomon kell követni ahhoz, hogy valóban kézzelfogható eredményeket biztosíthassunk. Ezért a Bizottság számba veszi a pillér megvalósítása érdekében indított kezdeményezéseit, köztük a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtését célzó kezdeményezést és az átláthatóbb és kiszámíthatóbb európai munkakörülményekre irányuló javaslatot.
