M. Schrems egyéni keresetet nyújthat be a Facebook Ireland ellen Ausztriában. Ezzel szemben mint más fogyasztók igényeinek engedményese, csoportos keresetindítás céljából nem hivatkozhat a fogyasztói joghatóságra – áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.
Az Ausztriában lakóhellyel rendelkező Maximilian Schrems pert indított osztrák bíróságok előtt a Facebook Irelanddel (Facebook) szemben. Azt rója fel a Facebooknak, hogy megsértett több, az adatvédelemre vonatkozó rendelkezést saját, valamint hét másik felhasználó1 magán Facebook-fiókjával2 kapcsolatban, amely utóbbiak rá engedményezték az e keresethez fűződő igényeiket. E más felhasználók is fogyasztóknak minősülnek, és Ausztriában, Németországban, illetve Indiában rendelkeznek lakóhellyel. M. Schrems azt szeretné, hogy az osztrák bíróság nyilvánítson érvénytelennek bizonyos szerződéses kikötéseket, és kötelezze a Facebookot arra, hogy egyrészt adatait ne használja fel saját, illetve harmadik személyek céljaira, másrészt pedig arra, hogy számára kártérítést és kamatokat fizessen.
A Facebook úgy ítéli meg, hogy az osztrák bíróságok nem rendelkeznek nemzetközi joghatósággal. A Facebook szerint M. Schrems nem hivatkozhat arra az uniós szabályra3, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy a lakóhelyük szerinti bíróság előtt indíthassanak pert valamely külföldi szerződéses partnerrel szemben (fogyasztói joghatóság). Ugyanis, mivel a Facebookot szakmai célokra is használja (többek között egy arra szánt Facebook-oldalon keresztül, hogy tájékoztatást adjon a Facebook elleni lépéseiről4), M. Schrems nem minősíthető fogyasztónak. Az engedményezett igényeket illetően a Facebook arra hivatkozik, hogy a fogyasztói joghatóság azon tény okán nem alkalmazható ezek tekintetében, hogy az e joghatósághoz való jog nem ruházható át.
Az Oberster Gerichtshof (legfelsőbb bíróság, Ausztria) e körülményekre figyelemmel azt kéri a Bíróságtól, hogy állapítsa meg azokat a feltételeket, amelyek mellett hivatkozni lehet a fogyasztói joghatóságra.
Ítéletében a Bíróság azt a választ adja, hogy egy magán Facebook-fiók felhasználó nem veszíti el „fogyasztói” minőségét, ha könyveket publikál, előadásokat tart, honlapokat üzemeltet, adományokat gyűjt és több fogyasztó igényeit is magára engedményezteti a célból, hogy azokat bíróság előtt érvényesítse.
Ezzel szemben nem lehet a fogyasztói joghatóságra hivatkozni egy fogyasztó olyan keresete esetében, amely arra irányul, hogy a lakóhelye szerinti bíróság előtt ne csak saját igényeit, hanem az ugyanebben a tagállamban, más tagállamokban, vagy harmadik államokban lakóhellyel rendelkező más fogyasztók által engedményezett igényeket is érvényesítsen.
A fogyasztói minőséget illetően a Bíróság megállapítja, hogy a fogyasztói joghatóság főszabály szerint csak abban az esetben alkalmazható, ha a felek között kötött szerződés célja az érintett áru vagy szolgáltatás szakmai tevékenységtől független felhasználása. Egy hosszú távú használatra szánt digitális közösségi háló szolgáltatásait illetően elsősorban az e szolgáltatások igénybevételének legutóbbi alakulását kell figyelembe venni.
Ily módon e szolgáltatások igénybevevője felperesként csak akkor hivatkozhat a fogyasztói minőségre, ha e szolgáltatások alapvetően nem szakmai használata – aminek céljából kezdetben megkötötték a szerződést – a későbbiekben nem ölt magára alapvetően szakmai jelleget.
Ezzel szemben, tekintettel arra, hogy a „fogyasztó” fogalmát a „gazdasági szereplő” fogalmával szembeállítva kell meghatározni, és hogy e fogalom független azon konkrét ismeretektől, amelyekkel az érintett személy ténylegesen rendelkezik, sem az a tapasztalat, amelyet e személy szerezhet azon területen, amelyhez az említett szolgáltatások tartoznak, sem pedig az e szolgáltatások igénybevevői jogainak és érdekeinek képviseletére irányuló kötelezettségvállalásai nem foszthatják meg e személyt a „fogyasztói” minőségtől. A „fogyasztó” fogalmának azon értelmezése ugyanis, amely kizárná az ilyen tevékenységeket, akadályozhatná azon jogok hatékony védelmét, amelyekkel a fogyasztók rendelkeznek szakmai szerződő feleikkel szemben, a személyes adataik védelmére vonatkozó jogokat is beleértve.
Az engedményezett igényeket illetően a Bíróság arra emlékeztet, hogy a fogyasztói joghatóságot a fogyasztó mint a vitatott szerződésben részes fél védelme érdekében hozták létre. A fogyasztó tehát csak akkor részesül védelemben, ha egy eljárásban személyesen vesz részt felperesként vagy alperesként. Következésképpen arra a felperesre, aki maga nem részese a vitatott fogyasztói szerződésnek, nem vonatkozik a fogyasztói joghatóság. Ez az olyan fogyasztó tekintetében is érvényes, akire más fogyasztók igényeiket engedményezték.
________________________________________________________________________________
1M. Schrems 2010 óta használ egy Facebook-fiókot csak magántevékenységek céljára. Ezenfelül 2011-ben létrehozott egy Facebook-oldalt abból a célból, hogy: i) a Facebook Irelanddel szembeni fellépéséről, előadásairól, pódiumbeszélgetéseken való részvételéről és médiafellépéseiről beszámoljon a netezőknek, ii) adománygyűjtési felhívásokat tegyen közzé és iii) könyveit reklámozza.
2Egyébiránt az egész világból több mint 25 000 személy engedményezett igényeket M. Schremsre annak érdekében, hogy azokat bíróság előtt érvényesítse.
3A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet (HL 2001. L 12., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 4. kötet, 42. o.; „Brüsszel I. rendelet”). E rendelet értelmében az alperes főszabály szerint csak azon tagállam bíróságai előtt perelhető, amelyben lakóhelye vagy székhelye található. Csak a korlátozottan felsorolt esetekben lehet vagy kell az alperest valamely más tagállam bírósága előtt perelni.
4Lásd: 1. lábjegyzet.
