Az új polgári eljárási törvény (Pp.) képviseleti szabályai kapcsán az egyik legfontosabb kérdés: polgári ügyekben kötelező-e a jogi képviselet, meg kell-e hatalmazniuk a feleknek képviselőt, ügyvédet?
A képviselet lényege, hogy az eljárásban a képviselt fél helyett, annak nevében a képviselő cselekszik: a képviselő jelenik meg, ő tesz nyilatkozatot, ő ír beadványt. Azonban az eljárás során a képviselet minden hatása (sikere és eredménytelensége, a per költségei, sőt még a képviselő pénzbíráságának terhe is) kizárólag a képviselt személynél jelentkeznek.
A 2018. január 1. után induló polgári ügyek esetén a törvényszéken induló perekben első- és másodfokon is kötelező a jogi képviselet mindkét félnek. A kötelező jogi képviselet esetében a jogi képviselő nélkül, személyesen tett nyilatkozatokat a bíróság nem veheti figyelembe. A bíróság a feleket minden esetben, a hátrányos jogkövetkezmények alkalmazását megelőzően, tájékoztatja a jogi képviselő meghatalmazásnak szükségességéről.
A járásbírósági és munkaügyi perekben nem kötelező a jogi képviselet egyik félnek sem. A felek ezen eljárások első- és másodfokú szakaszában is eljárhatnak személyesen vagy egyéb meghatalmazottjuk (pl. hozzátartozó vagy pertárs) útján. Ugyanakkor bármelyik félnek joga és lehetősége van az eljárás bármely szakaszában jogi képviselőt meghatalmazni.
Fontos új szabály, hogy amennyiben a járásbíróság vagy a munkaügyi bíróság előtti ügyben bármelyik fél személyes eljárása helyett jogi képviselőt bíz meg az ügyében, akkor köteles fenntartani a jogi képviseletet az első- és az esetleges másodfokú eljárás során is. Ez alól egy kivétel van csak: a jogi képviselő választása esetén mindösszesen egyetlen alkalommal vissza lehet térni a személyes eljárásra.
Pártfogó ügyvédet a fél kérelmére a jogi segítségnyújtó szolgálat engedélyezhet, az erre vonatkozó kérelmet nem a bírósághoz kell benyújtani.
A másik lényeges kérdéskör, hogy ki lehet egy polgári eljárásban képviselő.
Kötelező jogi képviselet esetén meghatalmazással ügyvéd, ügyvédi iroda, munkaadója ügyeiben a kamarai jogtanácsos, tovább még az járhat el, akit jogszabály erre kifejezetten feljogosít.
Ha nem kötelező a jogi képviselet, akkor a fentieken túl a fél helyett az általa vagy törvényes képviselője által meghatalmazott hozzátartozója, pertársa (vagy pertársának a képviselője is) eljárhat. Nem kizárt, hogy több meghatalmazottja is legyen egy eljárásban a félnek, azonban az egyes cselekményeknél csak az egyik meghatalmazott járhat el.