A fogyasztók jogainak védelmében évről évre többször fordulnak ügyészek a bíróságokhoz, a perek fogyasztók tízezreinek érdekeit szolgálják azzal, hogy feltárják például bankok, ingatlanközvetítők és mobiltelefon-szolgáltatók tisztességtelen gyakorlatát – mondta a Legfőbb Ügyészség szóvivője egy pénteki sajtóbeszélgetésen.
Fazekas Géza közlése szerint számos törvény ad felhatalmazást az ügyésznek, hogy a köz érdekében, például a fogyasztók jogainak védelme érdekében fellépjen.
Judiné Vida Angéla, a Legfőbb Ügyészség közérdekvédelmi főosztályának vezetője elmondta: a fogyasztói társadalomban a szerződéskötések “tömegesítése” és az elektronikus kereskedelem miatt a fogyasztók egyre több veszéllyel szembesülnek. Elterjedtek a mintaszerződések és az úgynevezett általános szerződési feltételek, amelyeket a cégek a saját érdekeik szem előtt tartásával fogalmaznak meg. A fogyasztók azonban – bár a jog feljogosítja őket e szerződések bíróság előtti utólagos megtámadására – mégsem fordulnak a bírósághoz, mert nem ismerik eléggé a jogaikat, ráadásul a jogérvényesítés nehézkes, a peres eljárások hosszúak – jegyezte meg.
Az ügyésznek azonban lehetősége van a fogyasztót hátrányosan érintő szerződés miatt bírósághoz fordulni: az ügyészség 2014-ben 10, 2015-ben 11, 2016-ban 15 ilyen pert indított – tette hozzá. Közlése szerint ennél is többször sikerült úgynevezett perelhárító intézkedéssel ösztönözni a vállalkozásokat, hogy – az ügyész jogi érvelései hatására – önként módosítsák a fogyasztókat hátrányosan érintő általános szerződési feltételeiket.
Jagusztin Tamás, a Pest Megyei Főügyészség megbízott osztályvezető ügyésze elmondta: a Pest Megyei Főügyészség többek között egy mobilszolgáltatóval, egy utazási irodával és egy bankkal szemben indított pert a fogyasztói jogok érvényesítése érdekében.
Tájékoztatása szerint a főügyészség az egyik legnagyobb hazai mobilszolgáltatóval szemben azért indított pert, mert a cég jogellenesen számít fel az SMS-ben küldött fizetési felszólítások után 750 forintot lakossági ügyfeleinek. A főügyészség szerint a felszólító SMS-ekért a szolgáltató csak akkor számíthatna fel díjat az ügyfeleknek, ha azzal költségei keletkeznének, de mivel a szolgáltató a saját távközlési rendszerén keresztül küldi az SMS-eket, azok nem okoznak számára külön költséget.
Emellett a szolgáltató nem számolhat fel külön díjat olyasmiért, ami a szolgáltatás szükséges velejárója, márpedig egy milliós ügyfélkörű vállalat esetében ésszerűen számítani kell arra, hogy mindig lesznek olyanok, akik elfelejtik befizetni a számlájukat. A főügyészség a keresetében indítványozta, hogy a bíróság tiltsa el a szolgáltatót a fizetési felszólítás díjának további felszámításától, és az ezen a címen beszedett díjakat egy évre visszamenőleg térítse vissza az érintett fogyasztóknak.
A Pest Megyei Főügyészség egy országosan működő utazási irodával szemben is pert indított, mert az iroda a részvételi díjat meghaladóan 1500 forint “foglalási díjat” fizettetett utasaival. A főügyészség szerint az utas a részvételi díjjal már megfizetette a foglalás díját, ezért a foglalási díj ismételt megfizettetése jogsértő. A keresetben azt indítványozták, hogy a bíróság tiltsa el az utazási irodát a “foglalási díj” további felszámításától és az utasoktól ilyen jogcímen beszedett díjat öt évre visszamenőleg fizesse vissza.
A főügyészség egy bankkal szemben is keresetet nyújtott be, mert a bank a fogyasztókkal kötendő szerződéseiben kikötötte: a fogyasztó előre elfogadja, hogy a szerződés banki felmondása esetén az ügyfél tartozása annak előzetes vitathatósága nélkül végrehajtható. Ezzel a bank gyakorlatilag kizárta, hogy a végrehajtás előtt egy perben bizonyítania kelljen a követelése jogalapját és összegszerűségét.
A főügyészség szerint ez az eljárás a bank számára könnyíti meg a fogyasztóval szembeni igényérvényesítést, hiszen a fogyasztó csak a már foganatosított végrehajtással szemben indíthat pert, és ebben a perben már nem a banknak, hanem a fogyasztónak kell bizonyítania. A fogyasztó ebben a perben már jóval hátrányosabb helyzetben van, azon túl, hogy a perindítás további nehézségeket és költségeket ró a végrehajtás alá került fogyasztóra – érvelt keresetében az ügyészség.
További példaként említette Jagusztin Tamás az ingatlanirodákkal szembeni pereket, amelyek közül számos esetben már helyt is adott a bíróság az ügyészség keresetének. Az ügyészség ugyanis áttekintette az alkalmazott szerződés-sémákat és arra jutott, azok számos rendelkezése tisztességtelen, például az, amelyik kizárja annak a lehetőségét, hogy az eladó a saját ingatlanát maga is értékesíthesse, vagy amelyben korlátozzák, hogy a közvetítői szerződést felmondja. Tisztességtelen az a kikötés is, amikor az eladónak tűrnie kell azt, hogy a közvetítő az ingatlan értékesítésével kapcsolatos tárgyalásokon jelen legyen, a legsúlyosabb jogsértés azonban az a kikötés, amely szerint a megbízónak akkor is ki kellett fizetnie a jutalékot, ha az ingatlanközvetítés nem járt eredménnyel.
