A Róma III. rendelet nem határozza meg a nem állami házasságfelbontásra alkalmazandó jogot – szögezi az Európai Unió Bíróságának ítélete.
A C-372/16. sz. ügyben hozott ítélet Soha Sahyouni kontra Raja Mamisch
Raja Mamisch és Soha Sahyouni, akik Szíriában kötöttek házasságot, jelenleg Németországban élnek. Mind szír, mind pedig német állampolgársággal rendelkeznek.
2013-ban R. Mamisch kinyilvánította a házasság felbontására irányuló szándékát azzal, hogy meghatalmazottja a latakiai (Szíria) vallási saríabíróság előtt kijelentette a válást, amely bíróság megállapította a házasság felbontását. Ún. nem állami házasságfelbontásról van szó, hiszen a vallási bíróság eljárása e házasságfelbontás szempontjából nem konstitutív hatályú. Ezt követően S. Sahyouni saját kezűleg aláírt nyilatkozatot tett, amely szerint elismeri, hogy a házassági szerződés és a házasságnak a férj egyoldalú kívánságára történő felbontása alapján őt a vallási előírások értelmében megillető minden juttatást megkapott, és ezáltal felmentette a volt férjet a vele szemben fennálló minden további kötelezettség alól.
R. Mamisch ezt követően a házasság felbontásának Németországban történő elismerését kérte, amely kérelemnek az Oberlandesgericht München (müncheni regionális felsőbíróság, Németország) elnöke helyt adott, és többek között megállapította, hogy az ilyen kérelmek a házasság felbontására alkalmazandó jogra vonatkozó Róma III. rendelet1 hatálya alá tartoznak, és hogy e rendelet értelmében a szóban forgó házasságfelbontásra a szír jog az irányadó.
S. Sahyouni a házasságfelbontás elismerését megtámadta az Oberlandesgericht München előtt, amely bíróság a Róma III. rendelet értelmezésével kapcsolatban több kérdést terjesztett a Bíróság elé.
Ítéletében a Bíróság emlékeztet először is arra, hogy egy korábbi határozatban2 már kimondta, hogy a Róma III. rendelet alapvetően nem alkalmazandó egy harmadik államban meghozott, házasságot felbontó határozat elismerésére.
Ennek ellenére a német jog értelmében a harmadik államban kimondott, nem állami házasságfelbontás Németországban történő elismeréséhez az ilyen házasságfelbontásra irányadó tartalmi feltételeket a Róma III. rendelet alapján meghatározott állam jogára figyelemmel vizsgálják.
Mindezek alapján, amint azt az Oberlandesgericht München hangsúlyozza, amennyiben beigazolódik, hogy a Róma III. rendelet nem alkalmazandó a nem állami házasságfelbontásra, a folyamatban lévő jogvitát a német kollíziós szabályok alapján kell eldönteni.
Ennélfogva a Bíróság mégis megvizsgálja azt a kérdést, hogy az olyan, az egyik házastárs által egy vallási bíróság előtt tett egyoldalú nyilatkozat útján történő házasságfelbontás, mint amely az alapügy tárgyát képezi, e rendelet hatálya alá tartozik-e, így tehát meghatározza-e az alkalmazandó jogot.
A Bíróság azonban megállapítja, hogy a Róma III. rendelet célkitűzéseiből kitűnik, hogy e rendelet hatálya csak az állami bíróság vagy hatóság, illetve az annak felügyelete alá tartozó szerv által kimondott házasságfelbontásra terjed ki. Az olyan, az egyik házastárs által egy vallási bíróság előtt tett egyoldalú nyilatkozat útján történő házasságfelbontás, mint amely az alapügy tárgyát képezi, nem tartozik tehát a Róma III. rendelet hatálya alá.
A Bíróság megjegyzi továbbá, hogy a Róma III. rendelet elfogadása óta több tagállam is bevezette a jogrendjében a házasság valamely állami hatóság beavatkozása nélkül történő felbontásának lehetőségét. E rendelet hatályának a nem állami házasságfelbontásra való kiterjesztéséhez azonban az uniós jogalkotó kizárólagos hatáskörébe tartozó intézkedésekre lenne szükség.
__________________________________________________________________________________
1A házasság felbontására és a különválásra alkalmazandó jog területén létrehozandó megerősített együttműködés végrehajtásáról szóló, 2010. december 20-i 1259/2010/EU tanácsi rendelet (HL 2010. L 343., 10. o.).
2Lásd: a Bíróság 2016. május 12-i Sahyouni végzése (C-281/15).
