Élénk vita után megszavazta a lengyel felsőház is péntek este azt az Andrzej Duda államfő által előterjesztett két bírósági törvényt, amelyet Brüsszel az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás lehetséges beindítása kapcsán emleget.
A törvényeket a szejm december 8-án szavazta meg. Mindkét jogszabályt az államfőnek kell még aláírnia. Az államfői hivatal képviselői kilátásba helyezték a jóváhagyást, mivel szerintük a parlamenti vita során végzett módosítások alapvetően nem térnek el Andrzej Duda eredeti elgondolásaitól.
Andrzej Duda és a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) szerint a törvények jelentősen javítanak a lengyel bírósági rendszer működésén, az ellenzék szerint viszont alkotmányellenesek és veszélyeztetik az igazságügy függetlenségét.
Az első, az országos igazságszolgáltatási tanácsról (KRS) szóló jogszabály mellett a 100 fős felsőházban a PIS jelenlévő 58 szenátora, valamint két független honatya szavazott, az ellenzéki Polgári Platform (PO) jelenlévő 24 szenátora és két független honatya viszont ellenezte. Egy független szenátor tartózkodott. A PiS abszolút többséggel, 64 mandátummal rendelkezik a szenátusban.
A törvény szerint a 25 tagú KRS 15 bíró tagját az alsóház választja meg, mégpedig egy olyan listából, amelyet a parlament igazságügyi bizottsága a bírói csoportosulások javaslatai alapján állít össze, és amelyen minden parlamenti frakció legalább egy jelöltje szerepel. A KRS bíró tagjait az első fordulóban háromötödös többséggel, eredménytelen szavazás esetén a második fordulóban abszolút többséggel választják.
Előterjesztők szerint az új megoldás jobban biztosítja a hatalmi ágak közötti egyensúlyt, mert eddig csak a bírószervezetek döntöttek a jelöltekről. Az ellenzék szerint a választás pártpolitikai jelleget ölt majd.
A második, a legfelsőbb bíróságról szóló jogszabály mellett a PiS 56 szenátora, valamint 2 független honatya szavazott. A PiS két szenátora és egy független honatya tartózkodott. Nemmel szavazott a PO jelenlévő 24 szenátora és egy független honatya.
A legfelsőbb bíróságról szóló törvény egyik előírása alapján 70-ről 65 évre csökkentik a bírák nyugdíjkorhatárát. A szolgálati idő meghosszabbításáról kérésükre az államfő dönthet. A legfelsőbb bíróság tagjainak nyugdíjazása az egyik fő pontja volt az Európai Bizottság kifogásainak a lengyel igazságügyi reformmal kapcsolatban.
A törvény olyan hatáskörrel is megbízza a legfelsőbb bíróságot, hogy úgynevezett “rendkívüli panaszok” nyomán fellebbezési eljárásban vizsgálhassa felül az alacsonyabb szintű törvényszékek ítéleteit, akár 20 évre visszamenőleg is.
A rendkívüli panaszokról az újonnan kinevezendő nem hivatásos bírák (ülnökök) is döntenek. Az ülnökök az újonnan létrehozandó fegyelmi kamarába is bekerülnek, amely az igazságügyi dolgozók által elkövetett bűnügyi, erkölcsi kihágásokkal foglalkozik majd.
A múlt kedd óta folytatott szenátusi vita kapcsán péntek este több tucat, csütörtök este pedig mintegy kétezer ember tiltakozott a jogszabályok elfogadása ellen a varsói elnöki palota, majd a szenátus előtt. Kisebb tüntetéseket csütörtökön több lengyelországi városban is tartottak, Krakkóban mintegy egyezren gyűltek össze.
