Az igazságügyi miniszter szerint “nem teljesen megnyugtató” Magyarország együttműködése az Európai Bizottsággal. Trócsányi László erről az Országgyűlés európai ügyek bizottsága előtt beszélt hétfői, éves meghallgatásán.
A tárcavezető azt mondta, a brüsszeli testület rendkívül rövid válaszadási határidőket jelöl meg a magyar kormánynak bizonyos kérdésekben, miközben átpolitizáltság jellemző a kiemelt ügyekben. A szaktárca ennek ellenére magas színvonalú válaszokat ad – jelentette ki. A miniszter hangsúlyozta, miközben nagy ügyek körül “hisztéria van”, a többi téma zömének esetében teljesen normális ügymenet zajlik.
Az EB-től érkező politikai nyomásgyakorlás Trócsányi László szerint felveti a jóhiszemű eljárás, a védekezéshez való jog és a kettős mérce kérdését.
“Politikailag szeretnének minket elmeszelni” – fogalmazott a miniszter.
Kiemelt figyelmet igénylő témaként említette a szociális Európa ügyét, mondván, “el akarjuk kerülni a lopakodó jogalkotást” mivel fennáll annak a veszélye, hogy egy versenyképességi kérdés átcsúszik ezzel közösségi szintre.
Az új menekültügyi rendszerről szólva megjegyezte, hogy irányelvek helyett most már – kötelező erejű – rendeleteket próbálnak hozni, ami megszüntetné a magyar kormány mozgásterét.
Az ukrán oktatási törvény módosítása kapcsán Trócsányi László azt hangsúlyozta, hogy fenn kell tartani a nyomásgyakorlást a jogszabály módosításának érdekében, mert különben a 150 ezres magyar közösség “ténylegesen halálra van ítélve”.
Mint mondta, a törvénynek “oroszellenessége van”, de szintén sérti a magyarok, románok, görögök érdekeit, majd kitért arra, hogy a Velencei Bizottság állásfoglalása szerint konzultáció nélkül fogadták el a jogszabályt, amely lényeges jogcsökkentést jelent. “Nem biztos, hogy ez a megoldás a legitim cél eléréséhez” – jegyezte meg.
Éves tevékenységéről szólva Trócsányi László elmondta, a börtönzsúfoltságot sikerült kezelniük “jogi értelemben”, véget vetve az ügyvédek által szervezett, iparággá nőtt “börtönmutyinak” azzal, hogy belső jogorvoslati rendszert vezettek be, amelyben az adott intézmény parancsnokához lehet fordulni, annak döntése pedig bíróságon támadható.
Az adófizetők pénzéből sokat spóroltunk azzal, hogy ezt a szabályozást bevezettük – fogalmazott, utalva arra, hogy miközben 18 ezres a hazai börtönnépesség, a strasbourgi emberi jogi bíróságon nyolcezer ilyen per indult korábban.
