A közigazgatási perek jelenlegi eljárási szabályaihoz képest a 2018. január 1-jével hatályba lépő közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) nevesítve határozza meg a keresetek egyes fajtáit, vagyis azokat a kérelemtípusokat, melyeket a közigazgatási perben a felperes előterjeszthet. E kérelmek lényegét foglalja össze a Fővárosi Törvényszék a jogalkalmazók számára.
Tipikus esetben, ha a bíróságtól jogvédelmet kérő személy közigazgatási cselekményt tart jogsértőnek, a közigazgatási cselekmény hatályon kívül helyezését, megsemmisítését, vagy megváltoztatását kérheti a bíróságtól. E kérelmek vagylagosan is megjelölhetők, melyek sorrendjéhez a bíróság nincs kötve. A Kp. mindazonáltal azt preferálja, hogy jogsértés esetén a bíróság a közigazgatási cselekményt változtassa meg.
Mulasztási kereseti kérelem akkor terjeszthető elő, ha a közigazgatási szerv jogszabályban meghatározott kötelezettségének az elintézési határidőn belül nem tett eleget, de mulasztás megállapítása lesz kérhető akkor is, ha a közigazgatási szerv cselekményét közérdeken alapuló kényszerítő indok szükségessé teszi, vagy ha a pert törvényességi felügyeleti szerv indította.
Marasztalási kereset közigazgatási cselekmény megvalósításának megtiltása, közigazgatási jogviszonyból eredő kötelezettség teljesítésére kötelezés, továbbá közigazgatási szerződéses jogviszonnyal vagy a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatban okozott kár megtérítésére kötelezés érdekében kérhető. Lényeges, hogy kártérítés nem minden közigazgatási cselekmény esetén kérhető a közigazgatási perben, csak közigazgatási szerződéses jogviszonnyal és közszolgálati jogviszonnyal összefüggésben.
Végül a megállapítási kereset a közigazgatási tevékenységgel előállt jogsértés, vagy a közigazgatási jogviszony szempontjából lényeges tények megállapítására kérhető, de csak akkor, ha ez jogmegóvás érdekében szükséges, és más – az előbbiekben sorolt – keresetfajta előterjesztésének nincs helye.
