Oroszország 2018. január 1-jétől tilalmat vezet be a névtelen kommunikációra a mobiltelefonos üzenetküldő (messenger) alkalmazásokon – közölte Jurij Csajka orosz főügyész Szentpéterváron, a Sanghaji Együttműködési Szervezet főügyészeinek tanácskozásán.
“Azonnali üzenetküldő szolgáltatás kizárólag az előfizetői szám alapján és arra vonatkozó megállapodás alapján azonosított felhasználóknak lesz nyújtható” – mondta.
Emellett olyan törvénymódosítások emelkednek törvényerőre az év elején, amelyek lehetővé teszik a büntetőjogi felelősségre vonást a nukleáris, a vegy-, az energia- és a hadiipar irányító rendszereihez való illetéktelen hozzáférés esetében.
Jurij Csajka emlékeztetett rá, hogy novembertől hatályos az a törvény, amelynek értelmében az online szolgáltatók tulajdonosai kötelesek letiltani az Oroszországban betiltott információkat. Ennek megszegése esetén maga a szolgáltató is blokkolható.
A főügyész sürgette, hogy az ENSZ égisze alatt dolgozzanak ki egy egyezményt a kiberbűnözés elleni harcról. Megítélése szerint az Európa Tanács 2001-es, a számítástechnikai bűnözésről szóló egyezménye – ez ideig az egyetlen nemzetközi szakdokumentum – komoly átdolgozásra szorul, egyebek között azért, mert nem rendelkezik a kiberbűnözés összes ma létező formájával. Felajánlotta, hogy Oroszország megosztja az ezen a téren szerzett tapasztalatait.
Rámutatott: az orosz főügyészség rendkívüli jelentőséget tulajdonít annak, hogy megakadályozzák az internet felhasználását szélsőséges ideológiák terjesztésére, terrorcselekmények előkészítésére és betiltott szervezetek számára történő tagtoborzásra. Mint mondta, a vonatkozó rendszabály 2014-ben történt bevezetése óta több mint 3 ezer weboldalt tiltottak le, és több mint 50 ezer szolgáltatóról távolítottak el jogellenes információt.
