A horvát média nem hivatalos értesülései szerint meghalt Slobodan Praljak volt boszniai horvát tábornok, aki mérget vett be szerdán ítélethirdetéskor a hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) tárgyalótermében. Hivatalos forrásból és Hágában ezt egyelőre nem erősítették meg.
A boszniai horvát védelmi tanács (HVO) egykori tábornoka az ítélethirdetés alatt bejelentette, hogy mérget ivott, miután az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló bíróság jogerősen 20 év szabadságvesztésre ítélte.
A holland rendőrség “bűnügyi helyszínné” nyilvánította az üléstermet, az ítélethirdetést ezért egy másik tárgyalóban kellett folytatni.
Az NT elnöklő bírája, Carmel Agius arról számolt be, hogy a hatóságok vizsgálatot indítottak az ügyben.
Az N1 horvát hírcsatorna és Nova Televízió nem hivatalos értesülésekre hivatkozva bejelentette, hogy Praljak valamivel 14 óra után halt meg kórházban. Később a HINA horvát hírügynökség is megerősítette a halálhírt Praljak közeli hozzátartozójára hivatkozva.
Andrej Plenkovic horvát kormányfő késő délutánra sajtótájékoztatót hívott össze, Kolinda Grabar-Kitarovic államfő pedig megszakította hivatalos izlandi útját és hazautazott.
A horvát parlament a szerdai napra beszüntette plenáris ülését. A képviselőket megdöbbentette Praljak esete, de egyöntetűen elutasítják a bíróság másodfokon is megerősített jogerős ítéletét, miszerint Horvátország agressziót követett el Boszniával szemben. Az ítélet szerint Horvátország akkori vezetői felelősek a csoport által elkövetett bűncselekményekben.
Slobodan Praljak 1945. január 2-án született a boszniai Capljinaban. 1970-ben szerzett diplomát a zágrábi műszaki egyetemen, 1971-ben a zágrábi bölcsésztudományi karon és 1972-ben pedig a színház, televízió és film akadémián.
A délszláv háborúig színházi rendezőként dolgozott Zágrábban, Eszéken és Mostárban, valamint több filmet és dokumentumfilmet is rendezett.
1991-ben önkéntesként csatlakozott a horvát fegyveres erőkhöz és vezérörnagyi rangot szerzett, majd 1993-ban a boszniai horvát védelmi tanács (HVO) vezérkari főnökévé választották.
A hágai törvényszék 2006-ban kezdődő pere óta Praljak – munkatársai segítségével – 18 könyved adott ki, amelyben dokumentálta és elemezte a horvát és a boszniai háborút.
A hágai törvényszék megerősítette korábbi ítéletét a volt boszniai horvát vezetők ügyében
Megerősítette elsőfokú ítéletét szerdán a hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) a hat, háborús bűncselekményekkel vádolt volt boszniai horvát vezető ügyében, akikre immár jogerősen súlyos börtönbüntetéseket szabtak ki a muszlimok ellen a délszláv háború idején elkövetett etnikai tisztogatások miatt.
Az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló bíróság jogerősen 25 év szabadságvesztésre ítélte Jadranko Prlicet, az 1993-ban egyoldalúan kikiáltott Herceg-Boszniai Horvát Köztársaság “kormányfőjét”. Bruno Stojicot, Slobodan Praljakot és Milivoj Petkovicot 20-20 év, a másik két vádlottat 16, illetve 10 év börtönnel sújtották.
Az NT egyes pontokban elfogadta ugyan a védelem érvelését, de hangsúlyozta, hogy ennek dacára mind a hat vádlott bűnös “számos nagyon súlyos” bűncselekményben, amelyeket az 1990-es évek elején boszniai muzulmánok ellen követtek el tömegesen. A vádiratban gyilkosság, deportálás, üldözés, nemi erőszak és kínzás is szerepelt.
A törvényszék emellett megállapította Horvátország akkori vezetőinek felelősségét is a csoport által elkövetett bűncselekményekben.
A per 2006-ban kezdődött, két évvel később a horvát tábornokok önként feladták magukat. Az eljárásban a vád képviselői 10 ezer bizonyítékot sorakoztattak fel, 206 tanút hallgattak meg.
Az eseti bírói testület 2013-ban hirdette ki elsőfokú ítéletét. A fellebbezési eljárásban az ügyészség súlyosbítást, a védelem a vádlottak felmentését kérte.
Az 1992-1995-ös boszniai háborúban mintegy 100 ezren vesztették életüket, és több mint egymillió embernek kellett elhagynia otthonát.
A Nemzetközi Törvényszék 1993-ban jött létre, s fennállása alatt 161 ember ellen emelt vádat és 84-et elítélt. Az NT megbízatása decemberben jár le hivatalosan, a fennmaradó ügyeket az ENSZ nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT) veszi át.
