Ismét előtérbe kerülnek az eljárási hibák: a Kúria legutóbbi döntésének értelmében a NAV elveszti adóbírság megállapítási jogát amennyiben jelentősen túllépi az ügyintézésre rendelkezésére álló határidőt. Mivel ez korábban számos esetben előfordult, sok adózót érinthet a változás. – A Kúria döntésének részletei, valamint annak várható alkalmazási lehetőségeit.
Az adóhatóság egyes esetekben jelentősen túllépi az adóellenőrzés megállapításait tartalmazó határozatának meghozatalához rendelkezésre álló határidőt, megsértve ezzel a jogszabályban foglalt kötelezettségét. Az adóhatósági szankcionálás lehetősége azonban nem határidőhöz kötött, így az nem is jogvesztő – vallotta mindezidáig a bírói gyakorlat. A Kúria a Kfv.35.760/2016/6. számú ítéletében azonban, melynek tárgya bevallások utólagos ellenőrzése volt, az Art. 128. § (1) bekezdése alapján alaposnak találta az adózó felülvizsgálati kérelmét, miszerint az adóhatóság nem jogosult ügyintézési határidőn túl adóbírság kiszabására.
Az Alkotmánybíróság (AB) az 5/2017. (III.10.) határozatában egyértelműen megállapította, hogy a tisztességes hatósági eljáráshoz való joghoz hozzátartozik annak biztosítása, hogy az adóhatóság a rá vonatkozó határidőket betartsa, és ezen határidő be nem tartását ne az adózó terhére, hanem javára értékeljék. Az AB kimondta továbbá, hogy „az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdéséből eredő alkotmányos követelmény, hogy a jogszabályban meghatározott határidő leteltét követően nem szabható ki szankció.”
A Kúria ítélete nagyban támaszkodik az AB határozatára, mely rögzíti, hogy ha közigazgatási normában szerepel határidő, akkor bírságot annak eltelte után jogszerűen nem lehet kiszabni. Ez ugyanis ellentétes lenne a tisztességes hatósági eljárással, az ésszerű időn belüli ügyintézéssel és általában a jogbiztonság alapelvével is. Az AB megállapította továbbá, hogy az ilyen közigazgatási határozat alaptörvény-ellenes, ugyanis sérti a fegyverek egyenlőségének az elvét és a tisztességes bírósági tárgyaláshoz való jogot.
A Kúria megállapította, hogy az adóbírság sem alkotmányos kötelezettségen, sem általános jogelveken nem nyugszik, vagyis az adóhiány esetén kiszabott adóbírság kizárólag a jogalkotó elhatározásán alapul. A Kúria, egyetértve az AB határozatával kimondta, hogy a szankcióalkalmazás az adóhatóság számára csupán az ügyintézési határidőn belül fennálló lehetőség.
Mindezek fényében a Kúria megállapította, hogy az Art. 128. § (1) bekezdés alapján meghatározott határidőt jelentősen túllépő hatóságnak nincsen lehetősége adóbírság kiszabására. Mindazonáltal megjegyzendő, hogy sem a Kúria, sem pedig az AB nem határozta meg, hogy mi minősül „jelentős” adóhatósági késlekedésnek. Az AB által elbírált ügyben közel egy éves, míg a Kúriai ügyben öt hónapos határidő túllépésről beszélhetünk.
A közigazgatási határidők megtartásakor alapvetően a határozat kiadományozásának időpontjára kell figyelemmel lenni. A kiadományozás így egy sokkal biztosabb alapot ad az adóhatóságnak, mint a kézbesítéssel felmerülő esetleges késedelmek. A Ket. 33/A. § (1) bekezdése alapján az eljárási illetéket a NAV-nak vissza kell térítenie az adózó részére, ha az eljárási határidőt túllépi. Ha pedig a határidő kétszeresét lépi át az adóhatóság, akkor az illeték kétszerese jár vissza az adózónak. Elképzelhető, hogy ez utóbbi a rendelkezés fogódzót jelenthet a jelentős határidő túllépés meghatározásához, hiszen ilyen mértékű mulasztáshoz már a jogalkotó is jogkövetkezményt társít.
Ha azonban a bírósági gyakorlat rövidebb határidő túllépést is jelentősnek fog minősíteni, akkor megjegyzendő, hogy a NAV fellebbezés esetén – lényegében a Ket. 33/A. § (1) bekezdés alkalmazásának elkerülése céljából – jellemzően másodfokon korrigálja az elsőfokú adóhatóság kisebb késedelmét. Ennek megfelelően, ha az elsőfokú adóhatóság például két nappal a határidő lejártát követően hozza meg a határozatát, akkor a másodfokú adóhatóság legalább ezzel a túllépett mennyiséggel korábban hozza meg határozatát, mintegy kompenzálva az elsőfokú hatóság késedelmét. Ezzel az illeték visszatérítést elkerüli, és elképzelhető, hogy ennek segítségével az adóbírság törlése alól is mentesülhet, hiszen a határidő összességében megtartott.
Főleg a fellebbezéssel nem érintett ügyekben azonban továbbra is tisztázásra váró kérdés, hogy a NAV ezen gyakorlata meddig élhet tovább a nemrégiben meghozott Kúriai ítélet árnyékában és milyen kihatása lesz az adóhatósági és a bírói gyakorlatra a rövidebb határidő-túllépések esetében.
__________________________________________________________________________________
A fokozott bírósági figyelem miatt felértékelődnek az adóhatósági eljárások: a szakmai kérdések mellett kiemelten fontos a vállalatok – és az adóhatóság – gyakorlata az egyes eljárások során. EY Az EY Magyarország könyvvizsgáló, adó-, tranzakciós és üzleti tanácsadást nyújtó vállalat ezért javasolja, hogy a vizsgálatok minél korábbi szakaszában forduljon tapasztalt szakértőhöz, hogy minél korábbi fázisban, minél hatékonyabban képviselhesse vállalata érdekeit.
