A Maastricht University koordinációja alatt került megvalósításra az Európai Unió által támogatott „Gyakorlatorientált ügyvédképzések a gyanúsítottak büntetőeljárási jogainak védelméről” című projekt, melyben a Magyar Helsinki Bizottság projektpartnerként vett részt. A projekt ügyvédek interaktív, gyakorlatorientált képzését célozta négy államban (Belgium, Hollandia, Írország, Magyarország) az őrizetbe vett terheltek – uniós irányelveken alapuló – jogai és az azok érvényesítését elősegítő ügyvédi gyakorlat témájában. A projekt 2015. október 1-jén kezdődött, és 2017. szeptember 30-án zárult.
A Magyar Helsinki Bizottság részt vett a képzési anyagok fejlesztésében, valamint két magyarországi képzés megszervezésével járult hozzá a projekt megvalósításához. Társult partnerként vett részt a projekt végrehajtásában a Budapesti Ügyvédi Kamara.
Az első magyarországi (képzők képzését célzó) ügyvédképzésre Budapesten került sor 2017. március 9-10-én. Az ügyvédi kamarák közreműködésével terjesztett felhívás nyomán egy 13 fős csoport formálódott, ami intenzív beszélgetésekre nyújtott lehetőséget, a résztvevők megoszthatták egymással a saját mindennapi munkájukban szerzett tapasztalataikat. Interakcióra ösztönözték a résztvevőket a konzultációs és kihallgatási helyzeteket bemutató videók alapján moderált beszélgetések, valamint a színészek közreműködésével lebonyolított szerepjátékok.
A képzés első napján Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke tartott előadást az Európai Bíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága vonatkozó joggyakorlatáról, majd a délelőtt további részében és délután zajló foglalkozásokat Végh József r. ezredes, klinikai szakpszichológus és Szakmáry András r. alezredes, pszichológus vezették a résztvevők kommunikációs készségeinek fejlesztését célozva. A második nap kiscsoportos gyakorlatokkal és kerekasztal-beszélgetésekkel telt. A délelőtt folyamán az ügyféllel folytatott konzultáció volt a szituációs gyakorlatok középpontjában, délután pedig a rendőri kihallgatáson való védői fellépés. Az ügyféli és rendőri szerepeket színészek játszották, az ügyvéd szerepébe pedig egy-egy résztvevőnek kellett behelyezkednie legjobb tudása szerint. A második nap foglalkozásait Békés Ádám ügyvéd vezette, gyakorló ügyvédként és ügyvédek képzésében is jártas szakértőként moderálva az eszmecserét. A második napon zajló beszélgetésekben felmerülő kérdéseket Girhiny Kornél r. őrnagy világította meg rendőri perspektívából.
A második magyarországi képzésre, az ügyvédjelöltek képzésére a Budapesti Ügyvédi Kamara épületében került sor 2017. június 1-2-án. Az első ügyvédképzés résztvevői közül választották ki a második, jelöltképzés egyik képzőjét, Lakatos Viktort.
Az ügyvédjelöltek képzésén 15 fő vett részt. A márciusi képzők képzésével azonos tematikai struktúrában zajlott: első napján Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke tartott előadást, majd a délelőtt további részében és délután zajló foglalkozásokat Végh József r. ezredes, klinikai szakpszichológus és Szakmáry András r. alezredes, pszichológus vezették a kommunikációs készségekre fókuszálva. A márciusi képzéshez hasonlóan, a második nap telt a kiscsoportos gyakorlatokkal és kerekasztal-beszélgetésekkel, a délelőtt folyamán az ügyféllel folytatott konzultáció volt a szituációs gyakorlatok tárgya, délután pedig a rendőri kihallgatáson való védői fellépés. A második nap foglalkozásait Lakatos Viktor vezette, a képzők képzésének tapasztalataival felvértezett, gyakorló ügyvédként moderálva az eszmecserét.
A SUPRALAT képzések célja, hogy elősegítsék az aktív, reflektív és ügyfélközpontú védői munka fejlesztését a büntetőeljárás kezdeti szakaszában: a rendőrségi fogvatartás és gyanúsítotti kihallgatás vonatkozásában.
A SUPRALAT készségfejlesztő képzés olyan ügyvédeket és ügyvédjelölteket céloz, akik rendszeresen látnak el jogi képviseletet rendőrségi fogvatartásban lévő gyanúsítottak esetében. Egy-egy konkrét képzés célközönsége szűkíthető a résztvevők tapasztalata szerint, érdemes külön hirdetni képzéseket ügyvédjelöltek és a tapasztaltabb, gyakorló ügyvédek számára. Ha azonban a konkrét képzés céljai között szerepel kifejezetten az is, hogy a tapasztalatátadásra kerüljön sor egy adott régióban működő ügyvédek irányából az ügyvédjelöltek felé, “hibrid” célcsoportot is célozhat a konkrét képzés.
A projektben résztvevő országokban nem jellemző a gyakorlatorientált, készségfejlesztő képzés az ügyvédképzési rendszerben. Ezért a SUPRALAT képzések folytatása hiánypótló lenne. A jövőbeli képzések szervezését hivatott elősegíteni az a képzőknek és képzést szervezőknek szóló útmutató, melyet a projekt keretében készített el a Magyar Helsinki Bizottság.
A kézikönyv a következő fejezetekből áll: az első fejezetben esik szó a képzés hátteréről, a képzési szükségletekről, a SUPRALAT projekt által átfogott témákról, és a képzés szerepéről az ügyvédek szakmai fejlesztésében. A második fejezet a SUPRALAT képzés mögötti elképzeléseket vázolja. A harmadik fejezetben ismertetünk néhány praktikus előfeltételt, melyek jelenléte szükséges egy eredményes SUPRALAT képzés szervezéséhez. A negyedik fejezet a képzési program felépítésének általános, az ötödik pedig a képzések struktúrájának részletes ismertetését nyújtja. A hatodik fejezetben található néhány módszertani jó tanács a SUPRALAT képzést vezető képzőknek, a hetedik fejezetben javaslatokat teszünk a képzések értékelésének módjára, a nyolcadikban pedig a szervezésre nézve.
A jövőbeli képzések szervezői figyelmébe ajánlott útmutató ITT elérhető.
A projekt honlapján, ITT, részletes információk találhatók annak kivitelezéséről.
