Feladta magát vasárnap a belga rendőrségen Carles Puigdemont volt katalán elnök és feloszlatott kabinetjének Belgiumban tartózkodó négy tagja – jelentette a VRT holland nyelvű belga közszolgálati televízió, hatósági forrásokra hivatkozva. A belgiumi vizsgálóbíró ma feltételesen szabadlábra helyezte Puigdemontot és kabinetjének Belgiumban tartózkodó tagjait, akik ellen európai elfogató parancsot adtak ki Spanyolországban. A spanyol kormány tiszteletben tartja a belga igazságszolgáltatás döntését.
Gilles Dejemeppe, a belga főügyészség szóvivője brüsszeli sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy a leváltott katalán kormány öt tagja maga jelentkezett a belga rendőrségen, majd ezt követően őrizetbe vették őket.
Az érintetteket vasárnap délután meghallgatta a vizsgálóbíró, majd hétfőn feltételesen szabadlábra helyezte Carles Puigdemont volt katalán elnököt és feloszlatott kabinetjének Belgiumban tartózkodó négy tagját, akik ellen európai elfogató parancsot adtak ki Spanyolországban.
A dél-európai országban egyebek mellett lázadás, zendülés és hűtlen kezelés miatt indítottak ellenük büntetőeljárást. A volt katalán kormány nyolc tagját múlt csütörtökön előzetes letartóztatásba helyezte a spanyol központi büntetőbíróság.
Rafael Catalá spanyol igazságügyi miniszter egy bilbaói fórumon arról beszélt, hogy a Spanyolországban, illetve a Belgiumban zajló eljárásokat nem lehet összehasonlítani, és így a bírák által hozott korlátozó intézkedéseket sem, mivel a belga hatóságoknak a kiadatásról kell dönteniük.
“Szabadon és óvadék nélkül” – kommentálta Twitter-oldalán Carles Puigdemont a belga vizsgálóbíró döntését, hozzátéve, hogy gondolatban társaikkal vannak, akiket “igazságtalanul” bebörtönzött a “demokratikus gyakorlattól” távol álló állam.
Meritxell Serret volt agrártanácsos szintén a Twitteren pedig azt írta, hogy Belgiumban óvadék nélkül szabadon engedték őket, míg Spanyolországban börtönben lennének.
Hétfőn reggel forgalomlassító demonstrációval tiltakoztak több katalán város bevezető útjain, például Barcelonában és Sabadellben a katalán politikusok fogva tartása ellen, és követelték a “politikai foglyok” szabadon engedését. Ez elmúlt napokban több helyen is erről szóló plakátokat ragasztottak ki Katalóniában.
Háttér
Spanyolországban lázadással, zendüléssel és hűtlen kezeléssel vádolják az észak-keleti Katalónia tartomány menesztett, korábbi kormányfőjét, miután a térség vezetése az október eleji, alkotmányellenes névszavazást követően egyoldalúan kinyilvánította Katalónia függetlenségét. A spanyol hatóságok európai elfogatóparancsot adtak ki Carles Puigdemont és négy társa ellen, akik Brüsszelbe utaztak, miután a madridi kormányzat rendkívüli intézkedésként menesztette őket és előrehozott helyi választásokat írt ki Katalóniában.
Puigdemont korábban azt mondta, kész együttműködni a spanyol hatóságokkal, de elvesztette bizalmát a spanyol igazságszolgáltatásban, amely szerinte “átpolitizálódott”.
Az európai elfogatóparancs szabályainak értelmében az elfogás helye szerinti állam az elfogás után legfeljebb 60 napon belül köteles az illetőt visszajuttatni abba az tagállamba, ahol az elfogatóparancsot kibocsátották. Amennyiben az érintett hozzájárul az átadáshoz, úgy az átadási határozatot tíz napon belül meg kell hozni.
Súlyos bűncselekmény esetében nem szükséges, hogy a cselekmény mindkét tagállamban bűncselekménynek minősüljön. Egyetlen követelmény, hogy legalább három évi szabadságvesztéssel legyen büntetendő a kibocsátó tagállamban.
Uniós szabályozás szerint egy tagállam többek között akkor utasíthatja el a keresett személy átadását, ha már elítélték ugyanazon bűncselekmény miatt, illetékes az adott ügyben, a végrehajtás szerinti tagállamban büntetőeljárás folyik ellene, illetve elévülés vagy amnesztia esetén.
Alkotmányellenesnek ítélte a függetlenségi referendumról szóló törvényt a spanyol alkotmánybíróság
Alkotmányellenesnek ítélte és megsemmisítette a katalán függetlenségi referendumról szóló törvényt az alkotmánybíróság október közepén meghozott döntésében.
Az alkotmánybírák egyhangúlag megállapították, hogy a jogszabály sérti a Spanyolország megbonthatatlan egységére és a nemzeti szuverenitásra vonatkozó alkotmányos elveket, valamint a népszavazás kiírására vonatkozó állami kompetenciákat.
“Ha egy hatalom kifejezetten megtagadja a jogot, megtagadja saját magát is mint tiszteletet érdemlő hatóságot” – fogalmaz az ítélet, amely a jogalkotási folyamat csődjének nevezte a törvény elfogadásának körülményeit.
A bírói testület egyúttal felhívta a katalán kormány figyelmét arra, kötelessége leállítani vagy megakadályozni minden olyan kezdeményezést, amely ezen alkotmánybírósági ítélet figyelmen kívül hagyására irányulhat.
Az alkotmánybíróság végleges döntését megelőzően szeptember 7-én függesztette fel a népszavazásról szóló törvény végrehajtását, amikor úgy döntött, hogy eljárásba veszi a spanyol kormány alkotmányos kifogásait tartalmazó beadványt.
A törvényt egy nappal korábban szavazta meg a katalán parlament függetlenségpárti többsége az ellenzéki pártok tiltakozása közepette és óriási felháborodást váltva ki szerte Spanyolországban, mivel azt néhány óra alatt, előzetes szakértői véleményezés, vita és érdemi módosítások nélkül vitték át a parlamenten.
A népszavazásról szóló törvény 34 cikkelybe foglalta mindazokat a szabályokat, amelyek a referendum megrendezéséhez szükségesek, ebben szerepelt például az is, hogy ha az október 1-i függetlenségi népszavazáson a többség a Spanyolországtól való elszakadásra szavaz, Katalónia 48 órán belül egyoldalúan kinyilvánítja függetlenségét.
Az alkotmánybíróság a népszavazást is felfüggesztette, így annak megrendezése az ország törvényeinek értelmében illegális volt.
