A következő parlamenti ciklus első felében többek közt új alkotmánybírót, legfőbb ügyészt, ombudsmant és számvevőszéki alelnököt választanak, de lejár a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma elnökének és hét tagjának, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa négy tagjának is a megbízatása.
Legkorábban a bíróságok központi igazgatását felügyeletét ellátó Országos Bírói Tanács (OBT) tagjainak mandátuma jár le, ugyanis az OBT 2012. március 15-én alakult meg, és a megbízatása hat évre szól. A 15 fős testület tagja a Kúria elnöke, míg további 14 tagját a bírák küldöttértekezlete választja meg titkos szavazással. (Nemrégiben választották meg azt a húsz fővárosi küldöttet, akik az ország többi részéről delegált társaikkal együtt döntenek majd az új OBT összetételéről.) A tagok között egy ítélőtábla, öt törvényszéki, hét helyi bírósági és egy munkaügyi bírósági bírónak kell lennie, míg az igazságügyi miniszter, az Országos Bírói Hivatal elnöke, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, a legfőbb ügyész és a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke tanácskozási joggal vesz részt a tanács ülésein. Az OBT tagja bármely bíró lehet, akinek legalább öt éves bírói gyakorlata van. Nem választható viszont taggá, akivel szemben fegyelmi vagy büntetőeljárás, illetve alkalmatlansági eljárás van folyamatban, továbbá az sem, aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.
Az OBT megválasztásával szemben, ahol a bírák maguk közül választják meg a tanács tagjait, a legfőbb közjogi méltóságokat, tisztségviselőket az Országgyűlés választja – öt, hat, kilenc, illetve tizenkét éves időtartamra. Manapság a legbiztosabb hivatallal az a négy alkotmánybíró (Horváth Attila, Hörcherné Marosi Ildikó, Schanda Balázs és Szabó Marcel) rendelkezik, akiknek egészen 2028. december 1-ig szól a megbízatásuk.
A következő parlamenti ciklusban több közjogi méltóság, magas rangú állami tisztségviselő megbízatása is véget ér. Legelőször a jövő tavaszi országgyűlési választások után magáé a miniszterelnöké, az Országgyűlés elnökéé, alelnökeié és jegyzőié, a háznagyé és a jegybank felügyelő-bizottságának tagjaié. Alkotmányjogi szempontból a legegyszerűbb szabályok a kormányfőre vonatkoznak, akinek a megbízatása egyébként az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásáig tart, hiszen őt nyílt szavazással és a parlamenti képviselők abszolút többségének voksaival emelik hivatalába.
Az Országgyűlés elnökét titkosan választják, de a szavazás sikeréhez elegendő a jelen lévő képviselők többségének támogatása. Ugyanígy választják a parlament alelnökeit és jegyzőit is. A háznagyot (2013 óta Mátrai Márta tölti be ezt a tisztséget) viszont a házelnök javaslatára nyílt szavazással és egyszerű többséggel. Szintén az új parlament választja meg az MNB felügyelő-bizottságának tagjait (jelenleg Madarász László, Nyikos László és Szényei Gábor András), valamint az elnököt is, aki ma Papcsák Ferenc.
2019. július 22-én tölti utolsó munkanapját az Alkotmánybíróságon Stumpf István, akit akár újabb kilenc évre is megválaszthatna a parlament, de ennek csekély az esélye, mert a jelenlegi kormánypártok szinte folyamatosan bírálják az első Orbán-kormány kancelláriaminiszterének alkotmánybírói munkásságát.
2019. szeptember 25-én ér véget az alapvető jogok biztosának, Székely Lászlónak a hatéves mandátuma. Bár kormányzati körökben elégedettek az ombudsman munkájával, csak hát az ő újraválasztásához is az összes országgyűlési képviselő kétharmadának szavazata szükséges. Ahogy a helyettesének a megválasztásához is: 2019. október 21-én távozik az ombudsmani hivatalból Szalayné Sándor Erzsébet is, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes. A hatályos szabályok értelmében az ő személyére vonatkozó javaslatának megtétele előtt az alapvető jogok biztosa kikéri az országos nemzetiségi önkormányzatok véleményét.
Ugyanezek a szabályok érvényesek Polt Péter legfőbb ügyész mandátumhosszabbítására is, aki 2019. december 14-ig irányítja a vádhatóságot. Újraválasztása esetén 2025. szeptember 6-ig, azaz a 70. életévének betöltéséig maradhatna az ügyészség élén.
2019. március 5-én letelik Pleschinger Gyulának, az MNB Monetáris Tanácsa tagjának hatéves, október 11-én pedig a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma elnökének (Balogh Lászlónak) és hét tagjának, továbbá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa négy tagjának (Auer Jánosnak, Kollarik Tamásnak, Koltay Andrásnak, Vass Ágnesnek) a kilencéves missziója.
Hat év után, 2020. február 13-án távozik a Független Rendészeti Panasztestület éléről Lukács Tamás korábbi kereszténydemokrata képviselő, valamint a testület további három tagja (Cservák Csaba, Fráterné Ferenczy Nóra, Wildner Domonkos). Mind a négyüket újra lehet majd választani. Kozma Ákos elnökhelyettes mandátuma 2022. július 23-ig tart, ő már nem újraválasztható.
2020. július 1-én tölti be 70. életévét Warvasovszky Tihamér, Székesfehérvár egykori polgármestere, így megüresedik az Állami Számvevőszék alelnöki posztja is.
A következő parlamenti ciklusban, 2021. január 1-jén jár le Darák Péternek, a Kúriai elnökének és Handó Tündének, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének kilencéves mandátuma. Darák Péter az összes országgyűlési képviselő kétharmadának szavazatával újraválasztható, Handó Tünde nem. Ellenben az OBH elnökének személyére ő tehet majd javaslatot a megbízatási ideje lejártát megelőző három hónapon belül, de legkésőbb a megbízatási idő lejártát megelőző negyvenötödik napon. A jelöltet az Országgyűlés igazságüggyel foglalkozó bizottsága meghallgatja. Azt a személyt, akit sikertelen választás után a köztársasági elnök újra jelöl, nem kell ismét meghallgatni. A választást a jelöltállítástól számított 15 napon belül meg kell tartani. Ha a javasolt személyt az Országgyűlés nem választja meg, a köztársasági elnök legkésőbb 30 napon belül új javaslatot tesz.
