A Magyar Igazságügyi Akadémia négy éve indította útjára bírósági történelem és hagyományápoló támogatói pályázatát, amelyet 2016-ban Ráth György ítélőtáblai bíróról neveztek el. Az elmúlt években a pályázaton elnyert támogatás segítségével több kiállítás, ismeretterjesztő kiadvány, könyv, tudományos munka született, illetőleg rendezvény valósult meg. “Nagyon fontos, hogy ápoljuk a hagyományainkat, és tudatosan tegyünk azért, hogy azokat a következő generációk is megismerhessék.” – mondta Ábrahám Márta, az Akadémia Tudományszervezési és Dokumentációs Osztályának vezetője. Nemrég zárult le a jelentkezés a legújabb Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás Pályázatra.
„Az emlékezés erejével tiszteletreméltó hagyománnyá kell átformálnunk mindazt, ami az igazságszolgáltatás számára értékes és becses.” – Juhász Andor
Eddig hány pályamunka valósult meg összesen a Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás Pályázat keretein belül?
A kezdetektől évente ugyanannyi, 12-13 pályázat érkezik a pályázati kiírásra.
2014-ben 13, 2015-ben 13, míg 2016-ban 12 pályázatot nyújtottak be az ítélőtáblák és a törvényszékek, ebből évi 1-2 pályázat volt csupán eredménytelen.
2015-ig összesen 13, míg a tavalyi évben 9 pályázathoz kapcsolódó rendezvény valósult meg, több történelmi értékű kincs is előkerült, mint például Juhász Andor egykori kúriai elnök írógépe.
A 2017. évi kiírásra összesen 12 pályamű érkezett az Országos Bírósági Hivatalhoz, kilenc törvényszék és három ítélőtábla pályázott.
Milyen események valósultak meg a Pályázat segítségével tavaly?
A teljesség igénye nélkül kiemelnék néhány programot. A Kazincbarcikai Járásbíróság épületében kialakított, Edelényi Járásbíróság emlékhelyet impozáns kiállítással egybekötve adták át, a Magyar Kultúra Ünnepe programsorozatába illeszkedően.
„A jogszolgáltatás története Berettyóújfaluban” címmel bíróságtörténeti konferenciát és (a bírósági szervezetrendszer létrejöttének 145. évfordulója alkalmából készített) bíróságtörténeti kiállítást rendezett a Debreceni Törvényszék és a Berettyóújfalui Járásbíróság 2017 januárjában.
Történelmi perszimuláció zajlott a Szegedi Törvényszéken, amely keretében egy régi jogesetet dolgoztak fel és korhű jelmezekben tárták az érdeklődők elé a kollégák.
A Pécsi Törvényszék tulajdonában lévő – Kozma Lajos tervei alapján – 1930 körül készült dolgozószoba garnitúra helyreállítására, az emlékszoba ünnepélyes átadására pedig 2017 novemberében került sor.
Mi egyéb értékmentésre lehetünk még büszkék?
A bírósági történelem és hagyományápolás pályázat támogatásával 24 kiadvány jelent meg.
Legutóbb a Szegedi Királyi ítélőtábla történetét bemutató könyvsorozat harmadik kötete látott napvilágot, melyben a bíróság históriájából a Horthy korszaknak is nevezett periódus -1921 utója és 1938 eleje közötti – békeéveiről olvasható összegzés, a kiadvány bepillantást nyújt többek között az elhíresült büntetőperekbe. Megelevenedik előttünk a bérgyilkosnő, „Pipás Pista” ügye, illetve egy másik ügy is, amelyben a vádlottak bekiabálásért 6 óra kurtavasat kaptak.
Milyen tervekkel vagy munkák elvégzésével lehetett pályázni eddig és milyen formai elvárások voltak a pályázatokkal kapcsolatban?
A pályázat tárgya lehetett: kutatómunka (pl. archantológiák, fotók, levelezések, régi bírósági élet), emléktábla, emlékmű felújítása, kiállítás rendezése, bíróságtörténeti tárgyú konferencia szervezése, kiadványok készítése és történeti tárgyak restaurálása.
2017-ben milyen pályázatok, pályaművek érkeztek? Érkezett-e különlegesség a mostani pályázat során?
A Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás 2017. évi pályázat határideje december 10-én járt le. 12 bíróság nyújtott be pályázatot: a Veszprémi Törvényszék, a Zalaegerszegi Törvényszék, a Szolnoki Törvényszék, a Szegedi Ítélőtábla, a Pécsi Törvényszék, a Nyíregyházi Törvényszék, a Miskolci Törvényszék, a Debreceni Ítélőtábla, a Debreceni Törvényszék, a Kaposvári Törvényszék, az Egri Törvényszék és a Fővárosi Ítélőtábla.
Hat bíróság pályázott kiadvány megjelentetésére, öten bíróságtörténeti kiállítás rendezésére vállalkoznának, három bíróság történeti tárgyak restaurálására nyújtott be pályaművet. Újdonság, hogy idén nem csak berendezési tárgyak felújítása szerepel a pályázatok között, hanem 14 db muzeális értékű, bírósági könyvtári állományba tartozó könyv restaurálása is megvalósulhat.
Ezen kívül szerepel a pályaművek között bíróságtörténeti tárgyú konferencia szervezése, illetve emléktábla avatása is.
Mit üzen a névadó Ráth György szellemisége a mai kor emberének?
A pályázat névadója, Ráth György saját korának egyik legműveltebb igen sokoldalú jogásza, bíró, semmítőszéki bíró, majd királyi ítélőtáblai tanácselnök volt.
Bírói hivatása mellett a magyar kultúrtörténetbe múzeumi főigazgatóként, jogi és művészettörténeti íróként, a magyar iparművészet apostolaként, neves polgári műgyűjtőként írta be nevét. Több jogtudományi kézikönyvet írt, összeállította az új törvényhozás magyar és német jogi szakszótárát. Könyvet írt az országbírói értekezletről és az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum révén az egyik legismertebb magyar jogász. Tevékenyen részt vett a Zeneakadémia létesítésében.
Ráth György a tisztességes, jól felkészült bírót és a tudóst egyaránt megtestesíti, életpályája mintaként szolgálhat a mai modern nemzedék számára.
