A megújult Pp. – a hatékonyság növelése érdekében – a felek számára előírja az eljárás lefolytatását elősegítő, aktív közreműködést. A feleknek az új Pp. alapján igazmondási kötelezettségük mellett mindent meg kell tenniük, hogy a per korai szakaszában a jogvita elbíráláshoz szükséges tények és bizonyítékok rendelkezésre álljanak.
Pontosan láthatóvá kell, hogy váljon, a felek milyen joguk védelmét kérik és milyen körülmények alapján. Ennek hiányában sem perfelvételre, sem a per érdemi tárgyalására nem kerülhet sor.
Az új Pp. alapján a felperes köteles a törvényben meghatározott, a korábbi szabályoknál sokkal szigorúbb tartalmi és formai feltételeknek mindenben megfelelő keresetlevelet előterjeszteni. Ennek hiányában a bíróságnak – hiánypótlás nélkül – vissza kell utasítania a keresetlevelet.
Azonban, ha ezen fokozott elvárásnak a felperes keresetlevele megfelel, akkor az alperes is köteles a kézbesítéstől számított 45 napon belül pontos és ugyancsak részletes védekezést vagy beszámítási igényt előterjeszteni. Az alperes érdemi védekezése a felperes keresetének tükörképe, ellenpárja kell, hogy legyen. A védekezés továbbra is lehet valamely perakadályra hivatkozó (eljárásjogi) és a perbeli igényt érdemben vitató (anyagi jogi) jellegű, akár egyszerre mindkettő is. Azonban lényeges változás a korábbi perjogi szabályokhoz képest, hogy az alperesnek egyértelmű és pontos védekezést kell előterjesztenie, nem elegendő általánosságban vitatnia a felperes követelésének jogalapját és annak összegét. Nem elegendő annyit írnia a védekezésében például, hogy „vitatom a felperes igényét” „nem tartozom” „nem alapos, nem jogos a felperes követelése”. Az alperesnek pontosan és részletesen kell nyilatkoznia a keresetlevél minden olyan részére, amellyel szemben ellenvetése van, amellyel szemben védekezni kíván, így minden kérelemre, tényállításra, jogra, jogi érvelésre és bizonyítékokra is.
Amennyiben a keresettel szemben az alperes a bíróság felhívása ellenére nem terjeszti elő érdemi védekezését, vagy nem él a felperessel szemben fennálló követelése beszámításával sem, a bíróság köteles tárgyalás tartása nélkül az alperest a kereseti kérelem szerint kötelezni. A bíróság ez esetben nem mérlegelheti, és nem vizsgálhatja a felperes keresetét, annak megalapozottságát. A perrendi kódex alapján úgy kell tekinteni, hogy az alperes azért nem terjesztett elő védekezést, mert a felperes keresetét mindenben elismeri. A bíróság – a törvény kötelező rendelkezése alapján – köteles bírósági meghagyást kibocsátani a nem védekező alperessel vagy alperesekkel szemben. Ha az alperes ezen meghagyással szemben tizenöt napon belül nem él ellentmondással, a meghagyás jogerőre emelkedik, és ugyanúgy végrehajtható, mint egy jogerős bírósági ítélet.
Legfontosabb változások az új polgári perrendtartásban – Amit perindítás esetén tudni kell! – OBH segédlet ITT
