Erdély jogtörténete a magyar identitás része – mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter a témát feldolgozó kötet bemutatóján hétfőn Budapesten.
A miniszter kiemelte: az alkotmányos identitáshoz hozzátartozik a múlt értékeinek megbecsülése, és ha szükséges, újrafelfedezése.
Az Igazságügyi Minisztérium már évek óta szorosan együttműködik a jogi karokkal, köztük a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem jogi karával is. Ennek eredménye ez a fontos, értékes és hiánypótló kiadvány, amely kitér az erdélyi jogi oktatás történetére is – ismertette.
Trócsányi László úgy fogalmazott: “Ebben az identitásunk van benne.”
Szalayné Sándor Erzsébet egyetemi tanár, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó ombudsmanhelyettes jelentős szakmai teljesítmények minősítette a kötetet.
Mezey Barna egyetemi tanár, az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogtörténeti tanszékének vezetője, a kötet egyik szerzője azt emelte ki, hogy ebben a témában ilyen átfogó munka még nem született.
Veress Emőd egyetemi tanár, a kötet szerkesztője és társszerzője, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Jogtudományi Intézetének igazgatója az elvégzett munkáról szólva azt mondta: immár van egy nagy összefoglaló kép, amelyből az is látszik, mi hiányzik. A munkát folytatni kell.
Az Erdély jogtörténete című, az Igazságügyi Minisztérium támogatásával a kolozsvári Forum Iuris kiadásában megjelent több mint félezer oldalas kötet 17 szerző és 9 lektor munkája. Az ókortól napjainkig dolgozza fel a terület jogtörténetét. Önálló fejezetek foglalkoznak többi között Dacia római provinciával, a népvándorlás és az államalapítás előtti időszakkal, a középkori Magyar Királysággal, a török hódítás után önállósuló fejedelemséggel, az 1690-től a Habsburg Birodalom, majd a 1867-től az Osztrák-Magyar Monarchia részeként továbbélő Erdéllyel, továbbá az 1918-tól Románia részévé vált területtel, egészen az 1990-es rendszerváltás utáni időszakig.
