Összevont felmérést készített az Állami Számvevőszék az állami és önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaságok korrupciós kockázatairól és integritási helyzetéről. Az ÁSZ kérdőíves kutatása, amelyben 752 gazdasági társaság vett részt, számos kockázati tényezőre hívja fel a figyelmet, többek között rávilágít: a jogszabályban nem kötelezően előírt, de az integritási szempontból fontos úgynevezett lágy kontrollokat viszonylag kevés társaság alkalmazza. A kisméretű, gyenge kontrollal rendelkező társaságok magas száma pedig komoly integritási kockázatot jelent.
Az állami és önkormányzati többségi tulajdonban lévő társaságok közvagyont hasznosítanak, közpénzt használnak, közszolgáltatásokat nyújtanak, ennek következtében integritásukat, a korrupcióval szembeni védettségüket számos tényező befolyásolja. Erre tekintettel az Állami Számvevőszék a közszféra intézményeinél 2011-ben indult integritás felmérés után, 2016-2017-ben kiterjesztette a kutatását előbb az állami, majd az önkormányzati vállalatokra, 2017 októberétől pedig összevont felmérésben értékelte a köztulajdonú gazdasági társaságok integritási helyzetét.
A felmérés célja az volt, hogy feltérképezze a köztulajdonban álló gazdasági társaságok integritási kockázatait, korrupcióval szembeni ellenálló-képességét és feltárja ezek összefüggéseit a társaságok főbb jellemzőivel. Az ÁSZ kérdőíves kutatásában 752 állami vagy önkormányzati többségi tulajdonban lévő társaság vett részt.
A felmérés feltárta, hogy a társaságok integritási veszélyeztetettsége a társaság méretével párhuzamosan nő. A nagyobb integritási kockázattal rendelkező társaságok kontrolljai ugyanakkor általában jobban kiépítettek, mint a kisebb kockázattal rendelkezőké, de ez az összefüggés mérsékelt: számos jelentős kockázattal rendelkező társaság esetében hiányoztak az integritási veszélyekkel szembeni megfelelő ellenálló-képességet biztosító kontrollok. A felmérés arra is rávilágított, hogy az integritási kockázatot lényegesen növeli, ha egy társaság jelentős uniós támogatásban részesül.
Az adatok elemzése alapján pozitív összefüggés állapítható meg a társaságok belső ellenőrzésének kiépítettsége és az integritási kontrollrendszer fejlettsége között. Hasonlóképpen, magasabb a kontrollszintje azoknak a társaságoknak, amelyek rendszeresen beszámolnak a felügyelő bizottság, illetve a tulajdonos felé.
A kontrollok gyakorisága a szervezeti kultúra és etikus vezetés területén a legkisebb arányú, azaz a jogszabályban nem kötelezően előírt, de az integritás szempontjából fontos úgynevezett lágy – vagyis a szervezet jogszabály által elő nem írt belső szabályainak betartását segítő – kontrollokat viszonylag kevés társaság építette ki.
A felmérés során legjobb eredményt elérő gazdasági társaságok elsősorban azáltal kerültek az élre, hogy független belső ellenőrzéssel rendelkeznek, ellenőrzési terveiket kockázatelemzés alapján határozzák meg, az összeférhetetlenséget széles körűen szabályozzák, továbbá kiépítették kockázatkezelési rendszerüket, meghatározták az etikai követelményeket és rendelkeznek működőképes etikai eljárással.
A felmérés eredményeinek közzétételével az ÁSZ fel kívánja hívni a társaságok vezetőinek, tulajdonosi joggyakorlóinak figyelmét a legjellemzőbb integritási kockázatokra, a leginkább hiányzó kontrollokra. Ennek tudatosításával a társaságok ellenállóbbá tehetők a korrupcióval szemben. A felmérés eredményeinek közzététele hozzájárul ahhoz, hogy a költségvetési szervek mellett a közszféra e fontos területén is folytatódjon az integritás szervezeti kultúrájának megerősítése.
