A légi járat jelentős késésével összefüggő kártalanítási jog a harmadik országokba tartó, az Európai Unión kívüli közbenső leszállást tartalmazó közvetlenül csatlakozó járatokra is vonatkozik. A légi jármű közbenső leszállás alkalmával történő váltása nem változtat azon, hogy a két vagy több légi járatot magában foglaló egységes foglalást egyetlen, közvetlenül csatlakozó járatnak kell tekinteni – áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.

A C-537/17. sz. ügyben hozott ítélet Claudia Wegener kontra Royal Air Maroc SA

Claudia Wegener egy Berlinből (Németország) Agadirba (Marokkó) tartó repülőutat foglalt egy casablancai (Marokkó) közbenső leszállással és légijármű-váltással a Royal Air Maroc légitársaságnál. Amikor Casablancában az Agadirba tartó légi járműbe való beszállásra jelentkezett, a Royal Air Maroc légitársaság visszautasította a beszállását tájékoztatva arról, hogy az ülését átadták egy másik utasnak. C. Wegener végül a Royal Air Maroc légitársaságnak egy másik légi járművébe szállt be, és az eredetileg előírt menetrendhez képest négy órával később érkezett meg Agadirba.

Ezért a késésért C. Wegener később kártalanítást kért. A Royal Air Maroc légitársaság azonban elutasította a követelését azzal az indokkal, hogy a légi utasok jogairól szóló uniós rendelet értelmében vett kártalanítási jog nem illeti meg.1

Ez a rendelet nem alkalmazandó a kizárólag az Európai Unión kívüli repülőutakra2. A casablancai és az agadiri repülőtér Marokkóban található, tehát a rendelet alkalmazhatósága attól függ, hogy az egységes foglalás tárgyát képező két repülőút (Berlin – Casablanca és Casablanca – Agadir) egyetlen (közvetlenül csatlakozó) járatnak minősül-e egy tagállamból (Németország) történő indulással, vagy külön kell-e őket vizsgálni, aminek következtében a Casablancából Agadirba tartó járat nem tartozik a rendelet hatálya alá.

Ennek keretében a Landgericht Berlin (berlini regionális bíróság, Németország), amelyhez C. Wegener fordult, a rendelet értelmezését kéri a Bíróságtól.

Ítéletében a Bíróság megállapítja, hogy a rendelet alkalmazandó egy egységes foglalás révén megvalósult, valamely tagállam területén található repülőtérről (Berlin) való indulással és egy harmadik ország területén található repülőtérre (Agadir) való érkezéssel történő személyszállításra, amely menetrend szerinti, légijármű-váltással történő, Unión kívüli (Casablanca) közbenső leszállást tartalmaz.

A Bíróság szerint a rendeletből és az ítélkezési gyakorlatból3 kitűnik, hogy – mint a jelen esetben is – amikor egy egységes foglalás két (vagy több) légi járatot foglal magában, azokat egyetlen szállításként kell figyelembe venni az utasokat megillető kártalanítási jog szempontjából. Tehát ezeket a járatokat egyetlen „közvetlenül csatlakozó járatnak” kell tekinteni.

A Bíróság rámutat továbbá arra, hogy a közvetlenül csatlakozó járatnál esetlegesen sorra kerülő légijármű-váltásnak nincs hatása erre a minősítésre. Ugyanis a rendelet egyetlen rendelkezése sem teszi függővé a közvetlenül csatlakozó járat minősítését attól a körülménytől, hogy ugyanazon légi járművel valósuljon meg az összes érintett repülőút.

Ennélfogva egy olyan szállítást, mint amilyen a jelen ügyben szerepel, egészében véve egyetlen közvetlenül csatlakozó járatnak kell tekinteni és annak – ennek következtében – a rendelet hatálya alá kell tartoznia.

_________________________________________________________________________________

1A visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú késése [helyesen: jelentős késése] esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 11-i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2004. L 46., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 7. fejezet, 8. kötet, 10. o.). E rendelet alapján a légi utasok járattörlés, illetve a megérkezéskor történő három vagy több órás késés fennállása esetén általány kártérítésre jogosultak, amely a távolságtól függően elérheti a 250, 400 vagy 600 eurót.

2A rendelet a 3. cikkének (1) bekezdése alapján alkalmazandó a) egy olyan tagállam területén található repülőtérről induló utasokra, amely tagállamra a Szerződést alkalmazni kell és az olyan b) utasokra, akik egy harmadik országban található repülőtérről egy olyan tagállam területén található repülőtérre indulnak, amelyre a Szerződést alkalmazni kell, (kivéve, ha ezen utasok ebben a harmadik országban előnyökben vagy kártalanításban és segítségben részesültek), amennyiben az érintett légi járat üzemeltető légi fuvarozója közösségi légi fuvarozó.

3A Bíróság 2013. február 26-i Folkerts ítélete