A távközlési liberalizáció akkor válik teljessé, amikor ősszel a helyi koncessziós társaságok kizárólagos szerződése is lejár – közölte Dessewffy Anna, a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztosságának főcsoportfőnöke egy csütörtökön Budapesten megrendezett konferencián.
Az önkormányzatok és intézményeik, valamint a cégek lehetőségei a távközlési piac liberalizációja után című szakmai konferencián a főcsoportfőnök elmondta: a távközlési liberalizáció fontos eleme a piacra lépés szabadsága, és az, hogy szabályozták a távközlési szolgáltatók együttműködésének lehetőségeit. Dessewffy Anna kifejtette: a távközlési szolgáltatás végzését ma már nem kell engedélyeztetni, csupán be kell jelenteniük a szolgáltatóknak, és amint a Hírközlési Felügyelet (HíF) nyilvántartásba veszi a bejelentést, már megkezdhető a telekommunikációs tevékenység.
A főcsoportfőnök úgy vélte, hogy a távközlési szolgáltatók közötti együttműködés a piacra lépésnél sokkal bonyolultabb. Hozzátette: minden szolgáltató megkísérli ugyanis azt, hogy megtagadja az együttműködést a versenytársakkal. Dessewffy Anna ezzel összefüggésben leszögezte: a szolgáltatók csak akkor tudnak hatékonyan működni, ha hálózataik kapcsolódnak egymáshoz. A cél ugyanis az, hogy az ügyfelek választhassanak a szolgáltatók között. A főcsoportfőnök elmondta, hogy a távközlési törvény a szolgáltatók közötti együttműködést intézményesítette, s a szabályozás alapján megteremtette a hálózatok összekapcsolásának feltételeit, illetve a piaci szereplők által kötendő szerződések kereteit.
Slyuch András, a HíF alelnöke előadásában közölte: a felügyelet egyik alapvető feladata a piaci verseny ellenőrzése. A HíF működése kapcsán közölte, hogy a szervezetnek fontos szerepe van a távközlési piacon, mivel egyik feladata alapján minimalizálnia kell a kockázatokat, s emellett adott esetben a versenyt is ki kell kényszerítenie. Slyuch András aláhúzta, hogy a szabályokat be nem tartó szolgáltatókat elmarasztalják, s ezt nyilvánosságra is hozzák. Az alelnök előadásában reményét fejezte ki, hogy a nyilvánosság visszatartó erővel hat a piaci szereplőkre, s így azok majd betartják az előírásokat.